Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Van esély arra, hogy vasárnap este megállapodjanak az európai uniós tagállamok nagykövetei az orosz olajembargóról – jelentette a Reuters névtelen uniós források alapján.
A brit hírügynökség úgy tudja, hogy a tagállamok pénteken igyekeztek véglegesíteni az embargós alkut, aminek lényege, hogy külön választják a tengeri és a vezetékes olajszállítást, és utóbbit egy időre mentesítik az embragó alól. Egészen konkrétan a Barátság kőolajvezetéket – amelyen keresztül Magyarországra, Csehországba és Szlovákiába érkezik az orosz olaj – említette az egyik illetékes, aki szerint addig a vezeték élvezne mentességet, amíg nem sikerül megoldani a helyettesítést.
Az orosz olaj embargója immár a hatodik szankciós csomag része lenne, amit az Ukrajna ellen februárban háborút indító Oroszország ellen szeretnének bevezetni. A csomagnak az olajvásárlás leállítása mellett része volna a legnagyobb orosz bank, a Sberbank kizárása a nemzetközi SWIFT-rendszerből, orosz műsorszolgáltatók kitiltása az EU-ból, és további orosz vezetők, illetve hozzájuk köthető személyek külföldi vagyonának befagyasztása és beutazásuk korlátozása.
A szankciós csomagot azonban mindeddig blokkolta Magyarország arra hivatkozva, hogy túl nehéz volna pótolni a vezetéken érkező orosz olajt, és drága átállítani az olajfinomítókat máshonnan érkező olaj feldolgozására. A Reuters emlékeztetett, a magyar ellenállás miatt félő, hogy a jövő heti uniós csúcson leszerepel a megegyezni, vagy egységes fellépést mutatni képtelen szövetség.
Magyarország a Reuters szerint azzal érvel, hogy négy évre és 750 millió euróra lenne szüksége ahhoz, hogy le tudjon mondani az orosz nyersolajról, átépítse az olajfinomítókat és kibővítse a Horvátország felől érkező Adria olajvezetéket, de hosszabb távon 18 milliárd euró is kellhet ahhoz, hogy az orosz olajtól függetlenné tegye a gazdaságát, amit uniós forrásból remél megszerezni.
A tengeren és vezetéken érkező olaj közötti különbségtételt korábban a magyar kormány is felvetette, vagyis ebbe belemehet a kormány:
Szijjártó: Lehet olajembargó, de csak akkor, ha nem vonatkozik a csővezetékes szállításra
Az Európai Bizottság ötlete az Oroszországgal szembeni olajembargóra csak akkor fogadható el Magyarország számára, ha ez minket nem érint. Vagyis a csak a tengeri szállításra vonatkozó embargót hajlandó a magyar kormány támogatni - jelentette ki Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter szerint ellenkező esetben a teljes embargó magyar gazdasági hatásának ára több milliárd euró is lehet, amit Brüsszeltől várnának.
A brüsszeli Bruegel-intézet szerint az Európába érkező orosz olajnak körülbelül negyede érkezik csővezetéken a kontinens országaiba, így csak a tengeri olajszállítmányok letiltása is komolyan visszavetné az orosz olajbevételeket, ezzel csökkentve az ukrajnai háborúra fordítható forrásokat.
Csakhogy a lépés versenyelőnyhöz juttathatja a magyar, a cseh és a szlovák gazdaságot, miután számottevően olcsóbb orosz olajat dolgozhatnának fel és hozhatnának forgalomba, miközben a többi tagállam csak az alternatív forrásból származó drágább olajhoz jutna hozzá.
