Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Interjút adott a BBC vasárnap reggeli műsorának Andrej Kelin, Oroszország nagy-britanniai nagykövete. A diplomata azt mondta, nem hiszi, hogy országa taktikai atomfegyvereket fog bevetni az Ukrajna elleni háborúban.
Kelin ezt azzal magyarázta, hogy az orosz katonai szabályok szerint nem használnak taktikai atomfegyvereket az ukránhoz hasonló hadműveletekben.
„Oroszországnak nagyon szigorú rendelkezései vannak a használatukra vonatkozóan, főként akkor vetik be őket, ha az állam létét fenyegetik” – mondta.
Vlagyimir Putyin orosz elnök február végén helyezte fokozott készültségbe az ország nukleáris erejét, és a Nyugatot, valamint a NATO-t hibáztatta a konfliktus elmérgesedéséért.
A taktikai atomfegyverek viszonylag rövid távolságokra vethetők be, szemben a "stratégiai" nukleáris fegyverekkel, az utóbbiak a teljes nukleáris háború veszélyét hordozzák magukban. A taktikai kifejezés számos fegyvertípust magában foglal, beleértve a harctéren használt kisebb bombákat és rakétákat is. Oroszország a feltételezések szerint mintegy 2000 taktikai nukleáris fegyverrel rendelkezik. Az Egyesült Államoknak körülbelül 5400 nukleáris töltete van, de számuk fokozatosan csökken.
Az interjúban a nagykövet azt is tagadta, hogy az orosz erők civileket lőttek volna Ukrajnában, és azt állította, hogy a Bucsa városában elkövetett háborús bűnökről szóló vádak "kitalációk". Ezt az orosz állítást azonban már független szakértők is cáfolták.
