Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Vlagyimir Putyin orosz elnök elrendelte, hogy Oroszország a nukleáris elrettentő erőit fokozott készültségbe helyezze, válaszul a NATO-tagországok "agresszív kijelentéseire" - értesült a TASS hírügynökség a Putyin, Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter és Valerij Geraszimov, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke közötti találkozón elhangzottakról.
Putyin figyelmeztette a külföldi országokat, hogy ne avatkozzanak bele az általa jelenleg is folytatott ukrajnai invázióba,
mondván, hogy az "soha nem látott következményekhez" vezethet. Légvédelmi rakétákat és más fejlett rakétarendszereket helyezett el Fehéroroszországban, és a Fekete-tengerre telepítette flottáját, hogy megakadályozza a nyugati beavatkozást Ukrajnában.
Az orosz inváziónak több száz halottja van már most is, Oroszország rakétacsapásokat mért Kijev, Harkiv és más ukrán nagyvárosok épületei ellen, és a második világháború óta nem látott támadással fenyeget.
