Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
A Donyecki „Népköztársaság” vezetőjét, Gyenisz Pusilint (képünkön) idézte az orosz média, aki arról beszélt, hogy a szakadár állam Oroszországhoz való csatlakozását kimondó népszavazásra addig kell várni, amíg a területét teljesen fel nem szabadítják – derül ki a brit védelmi minisztérium napi összefoglalójából.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 15 August 2022
— Ministry of Defence ������������ (@DefenceHQ) August 15, 2022
Find out more about the UK government's response: https://t.co/6TpEvHdDB9
������������ #StandWithUkraine ������������ pic.twitter.com/hKzX3KFOoC
Még júniusban derítették ki tényfeltáró újságírók, hogy a szakadár állam vezetése népszavazás kiírására készül, sőt Pusilinék még azt is elintézhetőnek vélik, hogy a támogató szavazatok aránya meghaladja majd a 70 százalékot. A brit védelmi tárca szerint Oroszország egy ilyen népszavazás tervezésének előrehaladott fázisában van, ám egyelőre nem világos, hogy a Kremlben megszületett-e már a jóváhagyó döntés a lebonyolítására.
Az orosz–ukrán háború eseményeit követő hírfolyamunkat alább találja:
Oroszország egyszerre építi kapcsolatait Észak-Koreával és a talibánnal - a háború hétfői eseményei
Volodimir Zelenszkij újabb nyugati szankciókat szeretne Oroszország ellen, Vlagyimir Putyin közben Észak-Korea és a talibán felé fordul.
