Megegyezés született a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolat rendezését célzó uniós javaslat gyakorlati megvalósításának módjairól - közölte Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője szombat késő este, miután az észak-macedóniai Ohridban találkozott Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnökkel és Albin Kurti koszovói miniszterelnökkel, hogy a két ország közötti kapcsolat rendezéséről tárgyaljon.

A hosszan tartó tárgyalásoknak a célja nem az volt, hogy új megállapodást kössenek, hanem hogy a február végén Brüsszelben született megegyezés megvalósításáról egyeztessenek. " Ez egy 11 pontból álló javaslat, ami egyebek mellett egymás dokumentumainak és diplomáinak elismerését, az egyszerűbb határátkelést, a könnyebb munkavállalást és a gazdasági kapcsolatok megkönnyítését teszi lehetővé. Ugyanakkor tartalmazza azt is, hogy Szerbia a jövőben nem akadályozhatja Koszovó felvételét a nemzetközi szervezetekbe, Koszovónak pedig meg kell alakítania a szerb kisebbség önkormányzatiságát biztosító közösséget.

Borrell szerint a felek végrehajtják ezeket a kötelezettségeiket és abba is beleegyeztek, hogy teljes mértékben tiszteletben tartják a javaslat mind a 11 pontját. Rámutatott: Pristina beleegyezett, hogy azonnal megalakítja a Koszovói Szerb Önkormányzatok Közösségét. "Amikor azt mondom, azonnal, akkor úgy is gondolom, hogy azonnal" - szögezte le az uniós diplomata.

Josep Borrell közölte, hogy sokkal részletesebb és pontosabb javaslattal álltak elő, de egyrészt a koszovói miniszterelnök húzódozott bizonyos pontoktól, míg a szerb elnök előre bejelentette, hogy biztosan nem ír alá semmit szombaton. A javaslat, illetve a megállapodás viszont mindkét fél európai integrációs folyamatának a szerves részévé fog válni, így kénytelenek lesznek teljesíteni a vállaltakat, az EU pedig ellenőrizni fogja, hogy teljesítik-e a kötelezettségeket, és ha nem teljesítik, az következményekkel jár majd - tette hozzá.

"Valamiféle megállapodás született, egyes pontokban megegyeztünk, de nem minden pontot fogadtunk el" - fogalmazott viszont Aleksandar Vucic szerb elnök. Mint mondta, végleges megállapodás nem született, de ez nem az a dokumentum, ahol lehet "mazsolázgatni", és a felek eldönthetik, hogy az egyik pontot elfogadják, míg a másikat nem.

Aleksandar Vucic örömének adott hangot, hogy a javaslat egyik legfőbb pontjának nevezték az uniós diplomaták a Koszovói Szerb Önkormányzatok Közösségét. "Semmit nem írtam alá, ez nem a D-nap volt" - húzta alá, majd úgy folytatta: "ennek itt nincs vége, mert Albin Kurti sem túl boldog, és én sem ugrálok örömömben".

Albin Kurti koszovói miniszterelnök kijelentette, alapvetően egyetértettek a felek, ugyanakkor elégedetlenségének adott hangot, hogy ahogyan február 27-én Brüsszelben, a szerb elnök most sem állt készen arra, hogy aláírja a megállapodást. Most az EU-n van a sor, hogy kidolgozza azokat a mechanizmusokat, amelyek jogilag kötelező erejűvé teszik majd ezt a megállapodást.

Elmondta, valóban van a megállapodásban egy olyan rész, amely a szerb kisebbség önkormányzatiságáról szól, de a szerb kisebbségnek elég széleskörű jogaik vannak, a korábbi megállapodások már ezt garantálták.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is a saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet.

Belgrád és Pristina között 2013-ban kezdődött a kapcsolat rendezését célzó párbeszéd brüsszeli közvetítéssel. Jelentős előrelépés azonban azóta sem történt, pedig a viszony normalizálása mindkét fél európai integrációjának a kulcsa lenne.