„Sajnos, rossz híreket kell közölnöm, ugyanis a franciaországi instabil politikai és biztonsági helyzet miatt nem csak másik repülőtérre irányították a járatot, de a következő egy órán belül nem is valószínű, hogy fel tudunk szállni” – mondta a Budapest–Párizs járat pilótája vasárnap délután. Az „instabil politikai és biztonsági helyzet” alatt bizonyára azt értette, hogy a francia légi irányítók sztrájkja miatt az Orly repülőtérre érkező járatok harmadát törölték vagy átirányították. Hasonló okokra hivatkozva múlt héten még az angol király, III. Károly első Franciaországba tervezett hivatalos útját is elhalasztották, ugyanis az Élysée-palota aggódott a közrend fenntartása miatt.

Ehhez képest a hónapok óta tartó akciók, sztrájkok és elégedetlenség nyomait alig lehet észrevenni – igaz, ehhez hozzátartozik, hogy az (igencsak eltúlzott) csigaevés mellett talán a leggyakoribb sztereotípia a franciákkal kapcsolatban, hogy nagyon szeretnek – és tudnak is – sztrájkolni és tüntetni. Bár sok helyen látni a tiltakozásokat kiváltó nyugdíjreformról szóló plakátokat és matricákat, a főváros utcáin pedig a szemétszállítók és szemétégetők dolgozóinak munkabeszüntetése miatt továbbra is több ezer tonna szemét gyülemlett fel, ez utóbbi láthatóan gyakorlatilag senkit nem zavar. A kupacokat a legtöbb helyen gondosan elrendezték, a kerületek többségében pedig még kukásautót is lehet látni. Ráadásul az elmúlt napokban a felgyülemlett szemét mintegy ötödét gyűjtötték össze, a sztrájkkal leginkább sújtott belvárosi részeken pedig a vállalkozások inkább fizetnek magáncégeknek azért, hogy ne tornyosuljon előttük a hulladék.

Hétfőn sztrájkot hirdettek a Louvre múzeum dolgozói, aminek keretében az egész épületet lezárták a látogatók elől, a napokban pedig az is felmerült, hogy a szemétszállítók sztrájkja miatt elhalaszthatják a vasárnap esedékes, minden évben több tízezer érdeklődőt vonzó párizsi maratont, de hétfőn a szervezők mindenkit megnyugtattak, hogy tartják magukat az eredeti tervekhez. Ugyancsak tömegesen szüntették be a munkát az olajipari dolgozók, ennek eredményeképp egyes megyékben üzemanyaghiány alakult ki hétfőre.

Kedden várhatóan már sokkal látványosabb lesz a tiltakozás, ugyanis a legnagyobb szakszervezeti tömörülés, a CGT (Confédération Générale du travail) hirdetett tizedik alkalommal általános sztrájkot a nyugdíjkorhatárt 62-ről 64 évre emelő reform ellen. Ennek keretében munkabeszüntetéssel tiltakoznak a közlekedési vállalatok (többek között a párizsi közlekedési központ és a vasúttársaságok) dolgozói, mindkét esetben a vonalak nagy részén minden harmadik menetrend szerinti járat marad majd ki. Négy franciaországi repülőtér (Paris-Orly, Marseille, Toulouse és Bordeaux) légi irányítóinak keddi és szerdai tiltakozása miatt a járatok 20 százalékát törlik. Sztrájkolnak a pedagógus szakszervezetek is – az általános iskolai dolgozók harminc százaléka csatlakozott –, valamint az atomerőművek és gáztárolók dolgozói és a kikötők alkalmazottai is.

A nap legfontosabb eseménye várhatóan a délután kezdődő tüntetés lesz, ami a párizsi megmozdulások emblematikus helyszínéről, a Place de République-ről (Köztársaság tere) indul majd. Országszerte 650-900 ezerre becsüli a helyi média a tüntetéseken részt vevők számát, a fővárosban akár százezren is vonulhatnak és a korábbiaknál még nagyobb arányban számítanak a fiatalok jelenlétére. Gérald Darmanin belügyminiszter hétfőn azt mondta, „nagyon magas kockázatúnak” tartja a demonstrációkat, amelyekhez szerinte nagyjából ezer, részben külföldről érkező radikális csatlakozhat, az előkészületek során pedig összesen tizenháromezer rendőrt és csendőrt mozgósítottak (ebből 5500-at Párizsban). Darmanin arra kérte a rendvédelmi dolgozókat, hogy ne üljenek fel semmiféle provokációnak, a tüntetéseken megjelenő erőszak ugyanis tovább szítja a feszültségeket – a helyiek szerint „elsárgamellényesítik” a nyugdíjreform elleni tiltakozásokat.

Az elmúlt napok tüntetéseire ugyanis egyre gyakrabban csatlakoznak rá a Black Bloc nevű szélsőbaloldali anarchisták, de a hatóságok nem csak ellenük, hanem a békés tüntetőkkel szemben is alkalmaznak erőszakot. Múlt hétvégén például az váltott ki újabb felháborodást, hogy a nyugat-franciaországi Sainte-Soline-ban szervezett tüntetésen több demonstráló is életveszélyes sérüléseket szenvedett a rendvédelmi dolgozók fellépésének következtében. Bár ebben az esetben nem a nyugdíjreform, hanem egy víztározó elleni tiltakozás vitte utcára – pontosabban egy mezőre – az embereket, a túlkapások miatt többen is párhuzamot vonnak az elmúlt hónapok megmozdulásai között.

Összesen 891 rendvédelmi dolgozó sérült meg az utóbbi két hét tüntetésein, számos demonstrálót pedig őrizetbe vettek, több esetben minden különösebb indok nélkül. A jogszerűtlen előállítások miatt hétfőn demonstrálók kisebb csoportja gyűlt össze a párizsi törvényszék épülete előtt, hogy kiálljanak a rendőri erőszak és az igazságszolgáltatás nyomásgyakorlása ellen.

Emmanuel Macron francia elnök az alkotmány 49.3-as pontja alapján, a parlament alsóházának szavazása nélkül hirdette ki a nagy vihart kavart nyugdíjreformot. Jogilag már csak egy akadály kerülhet a törvény alkalmazásának útjába, ugyanis azt az ellenzék az alkotmánybíróság (Conseil constitutionnel) elé vitte, akik legkésőbb április 21-ig dönthetnek – helyi sajtóértesülések szerint azonban erre már 18-án sor kerülhet. A francia jogrendben egyébként közel sem szokatlan eljárással és a törvény részleteivel ebben a cikkünkben foglalkoztunk bővebben:

Macron az alkotmányos kiskapun tuszkolta át a nyugdíjreformot, amivel csak olajat öntött a tűzre

Nem akart sokat kockáztatni, végül éppen csak megúszta a bukást a francia kormány, amely különleges eljárással emelte törvényerőre a nyugdíjreformot. Emmanuel Macron államfő forró tavasz elé nézhet. A tüntetések olyan hevessé váltak, hogy miattuk III. Károly brit király is lemondta a vasárnapra tervezett franciaországi látogatását.