Macron az alkotmányos kiskapun tuszkolta át a nyugdíjreformot, amivel csak olajat öntött a tűzre

Évekig tartó huzavona után életbe léphet a francia nyugdíjrendszert módosító törvény, ám erre nem lehet igazán büszke Emmanuel Macron köztársasági elnök és kormánya. A sikerhez két bizalmatlansági indítványt is túl kellett élni hétfőn, és az első

váratlanul kevés szavazaton múlt: a kezdeményezés 278-at kapott a kormány megbuktatásához szükséges 287 helyett.

Ezt egy kis centrista csoport nyújtotta be, de nyíltan támogatta a populista baloldaltól a zöldekig terjedő szervezet, az Ökológiai és Szociális Népi Unió (NUPES), a végén pedig mellé állt az egyébként a kormányhoz húzó jobbközép Köztársasági Párt (LR) frakciójának közel harmada. A másik indítványt a szélsőjobbos Nemzeti Tömörülés (RN) 88 tagú frakciójának vezetője, Marine Le Pen adta be, ez csak 94 voksot kapott.

Elhalasztották Károly király franciaországi látogatását a nyugdíjreform-tüntetések miatt

Kilencedik alkalommal hirdettek meg általános mozgósítást csütörtökre a szakszervezetek, amelyek továbbra sem fogadják el, hogy Franciaországban immár 64 év a nyugdíjkorhatár a korábbi 62 helyett. Macron csak rendeletileg tudta bevezetni a törvényt, mert a parlament többsége elvetette azt.

A bizalmi szavazáshoz az vezetett, hogy Macron, illetve az Élisabeth Borne vezette kormány múlt csütörtökön úgy döntött, a nemzetgyűlésben nem bocsátja szavazásra a szenátusban már elfogadott nyugdíjtörvényt, hanem az úgynevezett 49.3-as szabályhoz fordul. Az 1958-as alkotmány 49. cikkelyének 3. paragrafusa szerint egy javaslatból parlamenti szavazás nélkül is törvény lehet, de ha utána egy 24 órán belül benyújtott bizalmatlansági indítvány nyomán a kormány elbukik, akkor vele bukik a törvény is.