Tetszett a cikk?

2015 óta alkotmányos tisztség nélkül is a Jog és Igazságosság párt elnöke az ország tényleges vezetője, de most másodszor érezte úgy, hogy ott kell lennie a kormányban. Ráadásul – a korábbitól eltérően – egyetlen miniszterelnök-helyettesként, mert kedd este négy ilyen rangot is viselő miniszter lemondott a kormányfő-helyettességről.

Kaczynski, aki vasárnap volt 74 éves, és sokáig lábadozott a térdprotézis-műtétje után, először 2020-ban lépett be a kormányba, hogy megoldja az akkor kialakult belső viszályt.

A biztonsági tárcák – belügy, titkosszolgálat, hadsereg – felügyeletét vette át. 2022 nyarán azonban lemondott, mondván, hogy a 2023 őszi választások előtt a pártvezetésre akarja fordítani minden energiáját.

Most széles hatáskörrel mégis visszatért. Andrzej Duda köztársasági elnök a kinevezés átadásakor szerda délben azt mondta, hogy éppen a választások előtt fontos az ország biztonságának erősítése. A kormánypárt politikusai arra hivatkoznak, hogy a tényleges első számú vezető jelenléte erősíti a kormányt. Kérdés azonban, hogy ez nem a bizalmatlanság jele-e Mateusz Morawiecki miniszterelnökkel, Kaczynski egyik pártbeli helyettesével szemben. Van olyan vélemény is, hogy a pártelnök a kormányfő ellen áskálódó Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszteren, a kisebbik kormánypárt vezetőjén akarja jobban rajta tartani a szemét.

Az ellenzék szerint Kaczynski azért erősíti saját politikai szerepét a kormánytagsággal, mert megijedt a június 4-i, sok százezres ellenzéki tüntetéstől, és fél a választási vereségtől. A nyugtalanságnak valóban vannak jelei, annak ellenére, hogy a felmérések szerint még mindig a Jog és Igazságosság számíthat a legtöbb szavazatra, bár nem biztos, hogy önálló többséget tud szerezni. Az ellenzék lemaradásának egyik oka a pártjai közti ellentét. Az együttműködés akadozik. Ráadásul a legnagyobb ellenzéki párt vezetőit, köztük Donald Tusk volt miniszterelnököt egy sokak szerint alkotmánysértő különleges vizsgálóbizottság segítségével akarják kiiktatni, amely azért marasztalná el őket röviddel a választás előtt, mert 10-15 évvel ezelőtt, még a Krím orosz megszállása előtt, egy teljesen más helyzetben javítani próbálták a kapcsolatot Oroszországgal, amivel Kaczynskiék szerint orosz befolyásnak tették ki az országot egyebek közt az energetikában.

A kormányoldal elbizonytalanodását mutatja azonban, hogy azt a bizonyos bizottságot a hatályba lépett törvényben szereplő határidőig nem választották meg. Közben a szejm 16-án, pénteken elfogadta Andrzej Duda köztársasági elnök kozmetikai jellegű módosításait, de azok még megjárják a szenátust, tehát a módosított szöveg egyelőre nincs hatályban, és a lényeget amúgy sem érinti. Kaczynski mint miniszterelnök-helyettes talán erre a folyamatra is külön oda akar figyelni, bár ezt a legnagyobb frakciót alkotó párt elnökeként eddig is megtette.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Nagy Iván László hvg360

„Orbán, Kaczynski, Vucic, Erdogan – ezek csak ideiglenes projektek”

Bár a lengyel kormány látszólag török kottából játszva igyekszik kiebrudalni a politikából az ellenzék vezetőjét, a demokráciák idővel kimetszik az ehhez hasonló vadhajtásokat – véli Wojciech Przybylski, a Visegrad Insight főszerkesztője. A lengyel politikai szakértőt a „Lex Tuskként” elhíresült törvényről, a török választásokról és a koszovói feszültségről kérdeztük, valamint arról, hogyan lehet megőrizni Európa demokratikus biztonságát az autoriter térhódítás idején. A teljes beszélgetés meghallgatható podcastként is, angolul.