Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Az ukrán ellentámadás folyamatosan halad előre, egyes területeken az ukrán erők átjutottak Oroszország védelmi vonalán, azt viszont nem tapasztaljuk, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök céljai megváltoztak volna - jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerdán Brüsszelben.
Evika Silina szeptember közepén megválasztott lett miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján Stoltenberg aláhúzta: a tartós békéhez vezető legsimább út, ha a NATO fokozza az Ukrajnának nyújtott támogatást.
Üdvözölte a NATO-szövetségesek jelentős hozzájárulását az ukrán védelemhez, különös tekintettel az első amerikai Abrams-harckocsikra, amelyek két napja érkeztek meg Ukrajnába, növelve az ukrán erők képességét az orosz erők visszaszorítására.
Mint mondta, Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja évtizedek óta a legnagyobb fenyegetést jelenti a szövetségesek biztonságára, ezért a legutóbbi, júliusban tartott NATO-csúcstalálkozón a szervezet tagjai fontos lépéseket tettek országaik biztonságának megőrzésére.
"Megállapodtunk a hidegháború óta a legerősebb regionális védelmi tervekről, 300 ezer fokozott készenlétben álló katonával erősítettünk" - mondta.
Stoltenberg méltatta Lettország hozzájárulását Ukrajna védelméhez.
"Lettország ad otthont egy kanadai vezetésű harccsoportnak, amely erősíti elrettentő és védelmi képességünket a NATO keleti szárnyán. A szárazföldön is fokozzuk jelenlétünket, Kanada pedig azt tervezi, hogy megduplázza csapatainak létszámát Lettországban" - jelentett ki a NATO-főtitkár.
Evika Silina lett kormányfő a sajtótájékoztatón leszögezte: Lettország nem tűrheti Oroszország nyílt agresszióját a demokrácia, a szabadság és a jólét ellen, a lett kormány határozottan kiáll Ukrajna mellett.
"Közös feladatunk, hogy továbbra is támogassuk Ukrajnát, amíg győzelmet nem arat az orosz erők felett. Ahhoz, hogy hosszú távon biztosítsuk a békét Európában, be kell fogadnunk Ukrajnát a NATO-ba" - hangsúlyozta.
A lett miniszterelnök kijelentette, hogy kormánya növelni fogja védelmi költségvetését, és célul tűzte ki, hogy a védelembe való befektetések összege 2027-re eléri a GDP 3 százalékát.
"Lettország is új fegyverrendszereket fog telepíteni, és továbbra is beruház a szövetséges csapatok fogadására szolgáló új infrastruktúrába" - mondta el Evica Silina.
