szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Washington támogatná Mahmúd Abbász szervezetét, míg az izraeli kormánykoalíció szélsőjobboldali tagjai megvonnák a forrásait.

Izrael háborúban
A Hamász 2023 őszi brutális támadása óta Izrael előbb Gázában, majd Libanonban kezdett ellenoffenzívát, hogy megtörje az Irán által támogatott szélsőségesek állandó fenyegetését és kiszorítsa szomszédságából a terroristákat. Az eszkalálódó háború legfontosabb fejleményeiről folyamatosan beszámolunk.
Friss cikkek a témában

Nincs egyetértés az USA és Izrael között a Palesztin Hatóság jövőjéről – írja a Haaretz. A Biden-kormányzat szívesen látná a Mahmúd Abbász vezette szervezetet a Gázai övezet eljövendő kormányzó testületeként, addig az izraeli kormánykoalíció szélsőjobboldali tagjai a további gyengítésén dolgoznak.

A helyzet pedig korántsem rózsás a hatóság számára, hiszen a gázai harcok következtében rohamosan destabilizálódni kezdett Ciszjordánia is, ahol egyre gyakoribbak a telepesek és az őket támogató IDF erői, illetve a palesztinok közötti összecsapások.

Az amerikai álláspontot Antony Blinken külügyminiszter foglalta össze, aki egy szenátusi bizottság ülésén így fogalmazott: A legtöbb értelme annak lenne, ha egy új erőre kapott, hatékony Palesztin Hatóság kormányozná Gázát.

„Az persze kérdéses, hogy ez megoldható-e egyetlen lépésben, amennyiben nem, vannak más ideiglenes megoldások, amikbe a térség több országát is be lehetne vonni” – mondta Blinken.

A külügyminiszter utóbbi megjegyzése azokra a tárgyalásokra utalt, amelyeket az izraeliekkel folytatnak egy ideiglenes, többnemzetiségű békefenntartó csapattest felállításáról, ami a hadművelet végén vonulna be az övezetbe. A Fehér Ház ugyanakkor tagadta, hogy ebben a műveletben amerikai csapatok is részt vennének.

Mindez vagy azt jelenti, hogy a nemzetközi erők által támogatva több Közel-Keleti ország is felügyeleti jogot kapna az övezet fölött, esetleg a terület kormányzását ideiglenesen átvehetné az ENSZ, vagy egy olyan többnemzetiségű egység felállítását, mint amilyen az izraeli-egyiptomi békeszerződés betartása fölött őrködik.

Blinken megjegyzései azért nagyon fontosak, mert egy olyan kérdést érintenek, amivel Izrael jelenleg láthatóan nem akar foglalkozni, ők úgy gondolják, hogy előbb meg kell semmisíteni a Hamászt és majd ráérnek azután foglalkozni a konfliktus utáni Gáza kormányzásának kérdésével.

Ugyan az USA egyelőre tartózkodott attól, hogy nyilvánosan gyakoroljon nyomást Izraelre, ugyanakkor az elég egyértelműnek tűnik, hogy Washington számára ez a legfontosabb kérdése a konfliktusnak. Azt is kijelentették már az amerikaiak, hogy a Gázai övezet újbóli izraeli megszállását nagy hibának tekintenék, ahogyan azt is közölték, hogy a palesztinok erőszakos kitelepítéséről sem lehet szó.

A Palesztin Hatósággal kapcsolatos izraeli-amerikai ellentétek középpontjában a Biden-kormányzat azon kísérletei is állnak, hogy a Palesztin Hatóságot megerősítse és a palesztin nép legitim képviseletének tüntesse fel. Ez része a Fehér Ház szélesebb körű erőfeszítéseinek, hogy átformálja a palesztinokkal való kapcsolatát, miközben az amerikai arabok széles körben bírálják, hogy Biden lehetővé tette Izrael számára, hogy kollektív büntetést alkalmazzon a palesztin nép ellen a Hamász több mint 1300 izraeli halálát okozó mészárlását követően.

Az izraeli kormányon belül azonban jelentős nézetkülönbségek vannak a Palesztin Hatósággal kapcsolatban. A két centrista politikus, akik nemrég csatlakoztak a kormányhoz és a háborús kabinet tagjai lettek, Beni Ganc és Gadi Eizenkot úgy vélik, hogy a Palesztin Hatóság viszonylag hatékony partner lehet a Hamász és más terrorszervezetek elleni harcban, és hogy meg kell erősíteni, hogy ellensúlyként működjön a jelenleg Gázát ellenőrző iszlamista csoporttal szemben.

A jelenlegi Netanjahu vezette koalícióban azonban Ganc és Eizenkot befolyását olyan szélsőjobboldali politikusok korlátozzák, mint Bezalel Szmotrics pénzügyminiszter, aki egyben a védelmi minisztérium ciszjordániai politikáért felelős államtitkára is.

Ganc és Eizenkot álláspontjával ellentétben Szmotrics nemrég úgy döntött, hogy felfüggeszti a közel 150 millió dollárnyi adóbevétel átutalását a Palesztin Hatóságnak – ami a csőd közelébe jutott ciszjordániai kormányzó testület egyik fő bevételi forrása.

Blinken a szenátusi meghallgatáson megerősítette, hogy a Biden-kormányzat sürgette Izraelt, hogy szüntesse meg a hatóságnak folyósítandó források befagyasztását.

Az izraeli-palesztin háború eseményeit követő hírfolyamunkat alább találja:

 

A gázai harcokban eddig 17 izraeli katona halt meg, libanoni rakétaállásra mért tüzérségi csapást az IDF - tudósítás az izraeli-palesztin háborúról

Napokon belül elengedheti a Hamász a külföldi, tehát nem izraeli túszait, de közben azzal is fenyegetőzik, hogy az október 7-ihez hasonló támadásait Izrael megsemmisüléséig fogja folytatni.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!