szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Oroszország és Kína atomhatalmi biztonsági övezetek kialakítását szorgalmazza, miközben azzal vádolták meg az Egyesült Államokat, hogy atomtöltetek hordozására is képes közepes hatótávolságú rakétákat telepít Európába és az ázsiai-csendes-óceáni térségbe.

Háború Ukrajnában
Több mint ezer napja tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Friss cikkek a témában

Oroszország és Kína atomhatalmi biztonsági övezetek kialakítását szorgalmazza a különböző katonai szövetségek között abban a nyilatkozatban, amelyet a két elnök csütörtökön tett közzé közösen.

“Az atomhatalmaknak meg kell őrizniük a globális stratégiai stabilitást, tiszteletben kell tartaniuk az egyenlő és oszthatatlan biztonság elvét, illetve nem szabad egymás létfontosságú érdekeit megsérteniük” – olvasható Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök állásfoglalásában.

Hangsúlyozták, hogy “különösen a katonai szövetségek bővítésétől, valamint más atomhatalmak közvetlen határán hídfőállások létesítésétől” kellene tartózkodni.

Oroszország egyebek között a NATO keleti irányú további bővítésének “veszélyével” indokolta, hogy megtámadta Ukrajnát, Moszkva ugyanis biztonsági fenyegetésként tekint Ukrajna esetleges NATO-csatlakozására.

Emellett Moszkva és Peking azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy közepes hatótávolságú rakétákat telepít Európába és az ázsiai-csendes-óceáni térségbe. “Az Egyesült Államok globális légvédelmi rendszerének létrehozásáról és ennek telepítéséről van szó a világ különböző pontjain, a világűrben, illetve a nagypontosságú, nem atomtöltetű fegyveres potenciál kiépítéséről Európában és a csendes-óceáni térség déli részén” – húzták alá.

Hozzátették, hogy Washington és szövetségesei – nyilvánvalóan Oroszország és Kína ellen irányuló – közös gyakorlataik ürügyén atomtöltetek hordozására is képes közepes hatótávolságú indítórendszereket helyeznek el a szóban forgó régiókban.

Putyin csütörtökön érkezett Kínába kétnapos állami látogatásra, amelynek keretében megbeszéléseket folytat Hszivel Ukrajnáról, Ázsiáról, az energetikáról és a kereskedelemről.

Megérkezett Pekingbe Vlagyimir Putyin

Az orosz elnök mostani pekingi látogatása a negyedik alkalom, hogy az orosz-ukrán háború kirobbanása óta Hszi Csin-ping kínai államfővel találkozik.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!