Megérkezett Pekingbe Vlagyimir Putyin
Az orosz elnök mostani pekingi látogatása a negyedik alkalom, hogy az orosz–ukrán háború kirobbanása óta Hszi Csin-ping kínai államfővel találkozik.
Oroszország és Kína atomhatalmi biztonsági övezetek kialakítását szorgalmazza, miközben azzal vádolták meg az Egyesült Államokat, hogy atomtöltetek hordozására is képes közepes hatótávolságú rakétákat telepít Európába és az ázsiai-csendes-óceáni térségbe.
Oroszország és Kína atomhatalmi biztonsági övezetek kialakítását szorgalmazza a különböző katonai szövetségek között abban a nyilatkozatban, amelyet a két elnök csütörtökön tett közzé közösen.
"Az atomhatalmaknak meg kell őrizniük a globális stratégiai stabilitást, tiszteletben kell tartaniuk az egyenlő és oszthatatlan biztonság elvét, illetve nem szabad egymás létfontosságú érdekeit megsérteniük" – olvasható Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök állásfoglalásában.
Hangsúlyozták, hogy "különösen a katonai szövetségek bővítésétől, valamint más atomhatalmak közvetlen határán hídfőállások létesítésétől" kellene tartózkodni.
Oroszország egyebek között a NATO keleti irányú további bővítésének "veszélyével" indokolta, hogy megtámadta Ukrajnát, Moszkva ugyanis biztonsági fenyegetésként tekint Ukrajna esetleges NATO-csatlakozására.
Emellett Moszkva és Peking azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy közepes hatótávolságú rakétákat telepít Európába és az ázsiai-csendes-óceáni térségbe. "Az Egyesült Államok globális légvédelmi rendszerének létrehozásáról és ennek telepítéséről van szó a világ különböző pontjain, a világűrben, illetve a nagypontosságú, nem atomtöltetű fegyveres potenciál kiépítéséről Európában és a csendes-óceáni térség déli részén" – húzták alá.
Hozzátették, hogy Washington és szövetségesei – nyilvánvalóan Oroszország és Kína ellen irányuló – közös gyakorlataik ürügyén atomtöltetek hordozására is képes közepes hatótávolságú indítórendszereket helyeznek el a szóban forgó régiókban.
Putyin csütörtökön érkezett Kínába kétnapos állami látogatásra, amelynek keretében megbeszéléseket folytat Hszivel Ukrajnáról, Ázsiáról, az energetikáról és a kereskedelemről.
Az orosz elnök mostani pekingi látogatása a negyedik alkalom, hogy az orosz–ukrán háború kirobbanása óta Hszi Csin-ping kínai államfővel találkozik.
2022 óta tart az orosz-ukrán háború. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.