szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az EU 27 tagállamában mintegy 370 millióan adhatják le szavazatukat.

Európai parlamenti választások
Bár Magyar Péter pártja az európai parlamenti választáson csak a második lett a Fidesz-KDNP mögött, úgy tűnik, mégis ő foglalhatja el Brüsszelt Orbán Viktor helyett. Ha pedig a nagy képet nézzük, az is látszik, hogy elfogytak Orbán Viktor barátai, és Európa több vezetője számára hozott bukást a voksolás.
Friss cikkek a témában

Szombaton több európai uniós országban tartanak európai parlamenti választásokat, amelyek csütörtökön kezdődtek és vasárnap érnek véget.

Az első választást csütörtökön Hollandiában tartották, majd pénteken az Írországban élő uniós állampolgárok szavaztak.

Szombaton Lettországban, Máltán és Szlovákiában szavaznak. Csehországban, Olaszországban és Észtországban két napon keresztül szavaznak, Csehországban pénteken és szombaton, Olaszországban és Észtországban szombaton és vasárnap.

A legtöbb tagállamban, köztük Magyarországon vasárnap tartják a szavazást, és csak ezután hirdetik ki a választási eredményeket. Az EU 27 tagállamában mintegy 370 millióan adhatják le szavazatukat a rendelkezésre álló négy nap alatt.

Szlovákiában országszerte csaknem hatezer szavazóhelyiség nyílt meg szombaton reggel hét órakor, és ezzel kezdetét vette az ország történetének ötödik európai parlamenti (EP) választása, amelyen este tíz óráig voksolhat a mintegy 4,37 millió szavazásra jogosult személy, szlovák állampolgárok, illetve a szlovákiai állandó lakhellyel rendelkező uniós állampolgárok.

Szlovákiának jelenleg 14 európai parlamenti képviselője van, ők 2019-ben 6 párt színeiben jutottak be az EP-be. Öt évvel ezelőtt az akkor parlamenten kívüli – jelenleg a parlamenti ellenzék részét alkotó – progresszív liberálisok, Progresszív Szlovákia (PS) és egy másik párt koalíciója szerezte meg a legtöbb mandátumot, szám szerint négyet, a második helyen pedig Robert Fico pártja, az Irány (Smer-SD) végzett, három mandátumot szerezve. A felvidéki magyar választóknak 2019-ben nem sikerült képviselőt küldeniük az EP-be.

Az EP-be kerülő parlamenti képviselők számának változása miatt Szlovákia az idei voksoláson a korábbinál egyel több, azaz 15 képviselőt küldhet Brüsszelbe. Ezekért a mandátumokért 22 párt és egy koalíció, illetve az azok listáin induló jelöltek küzdhetnek meg. A csütörtökön életbe lépett kampánycsend kezdete előtt nyilvánosságra hozott felmérések összesített mutatói alapján a mostani EP választáson 6-8 szlovákiai politikai csoportosulásnak lehet érdemi esélye a mandátumszerzésre, köztük a felvidéki magyar pártnak, a Magyar Szövetségnek is. A felmérések egybehangzóan a jelenlegi kormánykoalíció legnagyobb pártjának, a Robert Fico vezette Iránynak (Smer-SSD) a győzelmét valószínűsítik, míg a második legtöbb mandátumot a Progresszív Szlovákia (PS) pártnak jósolják.

Az EP-választásokon való szavazói részvétel Szlovákiában hagyományosan alacsonynak számít. A részvételi arány 2019-ben 22,74 százalékos volt, ami ugyan rekordnak számított a szlovákiai EP-választások történetében, az EU tagállamok között mégis a legalacsonyabb volt. Korábban nyilvánosságra hozott felmérések és elemzői vélemények szerint a mostani EP-választáson ugyan nem kiemelkedően magas, de minden eddiginél nagyobb részvételi arányra lehet számítani. Közvéleménykutatások szerint 40 százalék körüli azoknak a válaszadóknak az aránya, akik azt jelezték: biztosan részt vesznek a voksoláson.

Bár a szlovákiai szavazáson leadott voksok összesítését várhatóan már néhány órával az este tízkor esedékes urnazárás után befejezik, a voksolás eredményeit csak vasárnap este 11 óra után teszik közzé, akkor, amikor az összes uniós tagországban is lezárult a szavazás.

Mindebből adódóan vasárnap este 11 órakor már nem részeredményeket, hanem azonnal a hivatalos szlovákiai végeredményeket közlik. A hatályos szlovák szabályozás szerint csütörtökön kampánycsend lépett életbe, amely a voksolás befejezéséig tart, ennek értelmében addig sem részvételi eredményeket, sem exit poll felméréseket nem lehet nyilvánosságra hozni.

Olaszországban több mint 51 millió szavazásra jogosultat várnak az urnákhoz az európai parlamenti választáson: szombat délután 3 órától, vasárnap pedig reggel 7-től este tizenegyig. Több városban helyhatósági választásokat is tartanak. A kampánycsend szombaton nulla órakor lépett életbe.

Harmadik alkalommal tartanak kétnapos EP-választást Olaszországban – korábban 2004-ben és 2009-ben – a részvételi arány növelése érdekében, mivel a több mint harminc fokos melegben az olaszok többsége a tengerparton tölti a hétvégét. Ugyanez az oka annak is, hogy az urnákat késő este zárják csak le.

A Belügyminisztérium adatai szerint 51,7 millió a szavazásra jogosultak száma, közülük 5,1 millió olasz külföldön adja le voksát.

A férfiakhoz képest a szavazásra jogosult nők száma valamivel magasabb, 26,3 millió, és több mint 3 millió fiatal most először szavazhat.

A legkevesebb választót, csupán huszonkilencet, Lombardia régióban, a Lecco közeli Monteronéban regisztráltak.

 Olaszország 76 tagot választ az EP-be.

Tizenöt lista indul, 867 jelölttel, akik között majdnem fele-fele arányban szerepelnek a férfiak és a nők. A jelöltek többsége 46 és 55 év közötti, a 35 év alattiak száma csak hetvenhat, a 65 év felettiek pedig kétszer annyian vannak, mint az öt évvel ezelőtti EP-választáson.

A szavazóknak személyi igazolvánnyal és az 1999-től bevezetett választási igazolvánnyal kell jelentkezni az urnáknál. Az elég nagy méretű választási íveken kizárólag a helyszínen kapott, speciális fekete színű ceruzákkal ikszelhetnek a voksolók.

 A legelső európai választásokon 1979-ben az olaszok 85,6 százaléka voksolt. A részvételi arány az utóbbi húsz évben folyamatosan csökkent: 2004-ben a jogosultak 71,7 százaléka, 2014-ben 57,2 százalék, 2019-ben pedig 54,5 szavazott.

Az északnyugati Piemontban tartományi, további több mint 3700 önkormányzatban, köztük huszonkilenc megyeszékhelyen, helyhatósági választásokat tartanak, ami több mint 17 millió lakost érint.

A választási kampány április 28-i kezdetén a miniszterelnök Giorgia Meloni belpolitikai tesztnek nevezte az EP-voksot a 2022 őszén megalakult kormánya számára.

 Meloni a legnagyobb párt, a jobboldali Olasz Testvérek (FdI) és az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) elnöke is egyben. Szövetségese, a Matteo Salvini vezette Liga párt az Identitás és Demokrácia (ID) tagja, a harmadik kormányerő Hajrá Olaszország (FI), melyet Antonio Tajani vezet, az Európai Néppárt (EPP) soraiban ül.

 A legnagyobb olasz ellenzéki erő, a baloldali Demokrata Párt (PD) az egy évvel ezelőtt főtitkárnak megválasztott Elly Schlein támogatottságát méri fel. A PD az Európai Szocialisták pártcsaládjához tartozik.

 A Giuseppe Conte vezette Öt Csillag Mozgalom (M5S) elsősorban az ország déli részén élőktől vár szavazatokat, bár az előrejelzések szerint pont itt lesz a legalacsonyabb a részvétel. Az M5S mostanáig nem tartozott egyik EP-pártcsaládhoz sem.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!