Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
A Nyugat nem adott konstruktív válaszokat Vlagyimir Putyinnak az új biztonsági architektúrára és az ukrajnai helyzet rendezésére vonatkozó javaslataira – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője szombaton. Peszkov a kérdésre, hogy volt-e hivatalos reagálás Putyin javaslataira, azt felelte:
Sok reagálás volt, hatalmas mennyiségű hivatalos nyilatkozat és válasz. Nem konstruktív jellegűek.
Az orosz elnök péntek este az orosz külügyminisztérium vezetésével tartott találkozóján az euroatlanti biztonsági rendszer kudarcáról beszélt, és javasolta egy új, minden érintett ország érdekeit figyelembe vevő architektúra kialakítását.
Putyin a béke feltételei között említette, hogy Ukrajnának semleges, katonai tömbön kívüli és atommentes státuszt kell betöltenie, és végre kell hajtania az ország demilitarizálását és nácitlanítását. Ezenkívül minden Oroszország elleni nyugati szankciót fel kell oldani, valamint nemzetközi szerződésekben kell lefektetni, hogy a Krím, Szevasztopol, a donyecki és a luhanszki régió, valamint Zaporizzsja és Herszon megye Oroszország jogalanya azon határok szerint, ahogy Ukrajna részévé vált.
