Vlagyimir Putyin orosz elnököt nem is hívták meg a tanácskozásra, de a német kancellár előre közölte is, hogy a békejavaslata “komolytalan”.
Megkezdődött Svájcban az ukrajnai békekonferencia szombaton. A megbeszélésen 92 ország vesz részt, – ott lesz Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Olaf Scholz német kancellár, illetve Kamala Harris, az Amerikai Egyesült államok alelnöke is. Vlagyimir Putyin orosz elnököt ugyanakkor nem hívták meg.
A delegációk az ukrajnai gabonaexportról, az orosz ellenőrzés alatt álló zaporizzsjai atomerőmű biztonságáról, a nukleáris fegyverek használatának elutasításáról, valamint humanitárius kérdésekről, például a fogolycseréről akarnak tárgyalni. A találkozó
célja a lehető legszélesebb körű nemzetközi támogatás biztosítása az ukrán béketervhez, amely Oroszország teljes kivonulását követeli az elfoglalt ukrán területekről.
Kína lemondta a részvételét a tanácskozáson. Oroszország más szövetségesei, például India és a Dél-afrikai Köztársaság sem vesz részt, még miniszteri szinten sem képviselteti magát. Brazília pedig csak megfigyelőként lesz jelen. Magyarországot Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter képviseli.
A találkozó svájci szervezői azt remélik, hogy még az idén döntés születik egy újabb konferenciáról, Moszkva részvételével.
Közvetlenül a csúcstalálkozó előtt Vlagyimir Putyin orosz elnök azt követelte, hogy Ukrajna a harcok befejezésének feltételeként mondjon le Donyeck, Luhanszk, Herszon, Zaporizzsja és a fekete-tengeri Krím félsziget területeiről. Putyin közölte, azonnal elrendeli a tűzszünetet, ha az ukránok elkezdik kivonni csapataikat a Moszkva által bekebelezett négy megyéből, és lemondanak a NATO-hoz való csatlakozásról.
Putyin arról is beszélt, hogy javaslatát a háború “végleges megoldásának” szánja, nem csak a jelenlegi állapotok befagyasztását szeretné elérni. “Azt sürgetjük, hogy lapozzunk tovább a történelemnek erről a tragikus lapjáról, és kezdjük meg lépésről lépésre helyreállítani az egységet Oroszország, Ukrajna, és egész Európa között” – mondta Putyin a javaslatáról.
Olaf Scholz komolytalannak nevezete az orosz elnök békejavaslatát. Scholz szerint Putyin javaslatai csak arra szolgálnak, hogy eltereljék a figyelmet a konferenciáról, a G7 vezetők nem is vitatták meg.
1925. július 18-án került a boltokba a totalitárius diktatúra megvalósításának első és egyetlen kézikönyve, Adolf Hitler Mein Kampfja. A könyvben kifejtett ideológiára építve történhetett meg a világ legtöbb áldozattal járó háborúja és népirtása is. De milyen utóélete volt Magyarországon?
A hazai kutatók is foglalkoznak a témával.
A háború mellett harc folyik az élelmiszerért, és repedezik a klánok és a Hamász hallgatólagos paktuma.
Vihart kavart a Kneecap fellépése a Sziget Fesztiválon, a kormány után több mint 150 művész is azt követelte, hogy mondják le a koncertet.
Az influenszernek bíróság elé kellett állnia, de hozzászólása még a bírót is megnevettette.
Sokan sérelmezik, hogy nehezen pótolható embereket szakembereket küldtek el, ráadásul több hónap alatt, így nem kellett csoportos létszámleépítést sem bejelenteni.
