Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
„A különleges katonai műveletünk övezetében csaknem 700 ezren vannak” – mondta Putyin az offenzíva kitüntetett résztvevőivel folytatott pénteki televíziós találkozón. Tavaly decemberi sajtótájékoztatóján Putyin 617 ezres számot közölt az ukrajnai háborúban részt vevőkről. Akkor azt is elárulta, hogy ebből 244 ezret mozgósítottak. Putyin azt követően nyilatkozott, hogy az orosz hadsereg május elején újabb támadást indított az észak-ukrajnai Harkiv ellen.
Oroszország hivatalosan alig több mint ötezer katonát vesztett a több mint két éve folyó háborúban, míg a független szervezetek szerint legalább ötvenezer olyan orosz állampolgár azonosítható, aki meghalt a harcokban. Ukrán és független források szerint az orosz veszteségek – halottakban és súlyos sebesültekben – már meghaladják a félmilliót. Ukrajna sem közöl pontos adatokat a veszteségekről, szakértők szerint a megtámadott ország is százezreket veszített.
Mindeközben Kamala Harris, az Amerikai Egyesült Államok alelnöke több mint 1,5 milliárd dolláros, Ukrajnának szánt segélyt jelentett be a Svájcban kezdődött Ukrajna békekonferencián. A pénzt jórészt az ukrajnai energetikai hálózat helyreállítására, illetve a humanitárius helyzet javítására fordítják.