Kik az új lengyel Patrióták, akik csatlakoztak Orbánékhoz?

Két új lengyel taggal bővült az Európai Parlament Fidesz-közreműködéssel létrehozott Patrióták Európáért frakciója – írtuk meg csütörtökön.

A 34 éves jogász és történész végzettségű Anna Brylka (képünkön) és a 38 éves mérnök, építési vállalkozó Tomasz Buczek a lengyel parlamentben 18 fős frakcióval, az Európai Parlamentben (EP) hat taggal képviselt Szabadság és Függetlenség Konföderáció Nemzeti Mozgalom nevű tagszervezetének a jelöltjeként szerzett mandátumot. A röviden Konföderációnak nevezett szervezet három irányzat szövetsége, amelyek egyike a Nemzeti Mozgalom, a másik a még szélsőségesebb Grzegorz Braun csoportja, a harmadik pedig a főleg a középosztály és a vállalkozók körében népszerűvé vált libertáriánus, azaz az állam szerepét csökkenteni akaró Új Remény.

Ezzel is magyarázható, hogy hat EP-képviselője közül három a német AfD vezetésével alakult, a Mi Hazánkot képviselő Borvendég Zsuzsannát is tagjai között tudó Szuverén Nemzetek Európájához csatlakozott, kettő a Patriótákhoz, míg Braun valószínűleg senkinek sem kell, és ezt tudva maga sem jelentkezett sehová, független képviselő marad.

A Nemzeti Mozgalom az 1930-as évek szélsőjobboldali pártjainak szellemi utódja, amely Roman Dmowski ideológiai örökösének tartja magát. Dmowski, bár az I. világháborút lezáró párizsi békekonferencián vitathatatlanul nagy érdemeket szerzett Lengyelország függetlenségének visszaállításában, 1939-ben bekövetkezett haláláig – rövid időszakokat leszámítva – a mindenkori kormányok jobboldali ellenzékének vezéralakja volt, aki nem csak dühödten antiszemita volt, hanem ellenségének tartotta az összes nem lengyel nemzetiségű lakost – egy olyan országban, amelyben a közel 35 millió lakosának csaknem egyharmada nem volt lengyel: 15% ukrán, 8,5% főleg jiddisül beszélő ortodox zsidó, továbbá német, belarusz és más.

A mostani Nemzeti Mozgalom a liberális demokrácia helyett a lengyel nacionalizmust, a katolikus morális elveken alapuló nemzeti államot tűzte ki célul. Harcolni akar a nemzeti szuverenitásért – amelyet szerinte az eddigi kormányok nem teremtettek meg –, és egyszerre hangsúlyozza az állampolgári szabadságot és a hagyományos értékek tiszteletét, ami a gyakorlatban úgy mutatkozik meg, hogy a hagyományosnak nevezett értékeket nem valló polgárok szabadságát mégsem tartják annyira fontosnak.

A mozgalom élesen fellépett a Covid-oltások és a lezárások ellen, gyilkosnak nevezve az akkori jobboldali kormány egészségügyi miniszterét, és következetesen szemben állt az Ukrajna melletti kiállással, az agresszió áldozatává vált ország és az onnan érkezett menekültek támogatásával. Az említett hármas összetétel miatt sok a belső viszály a Konföderáción belül, de a párt kifelé igyekszik egységet mutatni, és Grzegorz Braun némelyik akcióját leszámítva a csoportok egymás antiszemita, homofób és egyéb megnyilvánulásaitól sem határolják el magukat.

Sokszor felmerült, hogy a 2015 és 2023 között kormányzó jobboldali kormánypárt (Jog és Igazságosság, PiS) és a Konföderáció hajlandó lenne-e összefogni. Az utóbbi ezt mindig cáfolta, bár a parlamentben nem volt ritka az együtt szavazás, a PiS pedig hol cáfolta, hivatkozva néhány szélsőséges megnyilvánulásra, hol lehetségesnek nevezte. Elemzők között általános vélemény, hogy ha egy választás után csak együtt lehetne többségük, akkor egy ilyen együttműködés létrejönne. Ám parlamenti választás legközelebb 2027-ben lesz.