szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Az utóbbi egy évben példátlan mértéket öltöttek a szélsőséges izraeli telepesek által elkövetett erőszakcselekmények – állítja a brit külügyminisztérium.

Izrael háborúban
A Hamász 2023 őszi brutális támadása óta Izrael előbb Gázában, majd Libanonban kezdett ellenoffenzívát, hogy megtörje az Irán által támogatott szélsőségesek állandó fenyegetését és kiszorítsa szomszédságából a terroristákat. Az eszkalálódó háború legfontosabb fejleményeiről folyamatosan beszámolunk.
Friss cikkek a témában

Szankciókat jelentett be kedden a londoni külügyminisztérium olyan szélsőséges izraeli telepesek ellen, akik Ciszjordániában erőszakos cselekményeket követtek el a palesztin lakosság ellen. Ugyancsak szankciókkal sújtott a brit kormány több olyan szervezetet, amely a telepeseket támogatja. Az idén ez a harmadik hasonló szankciócsomag a brit kormány részéről.

A bejelentéshez fűzött minisztériumi közlemény szerint az utóbbi egy évben példátlan mértéket öltöttek a szélsőséges izraeli telepesek által elkövetett erőszakcselekmények.

A tárca idézi az ENSZ statisztikáját, amely szerint tavaly október óta több mint 1400 ilyen incidens történt a ciszjordániai palesztin területeken.

A minisztérium hangsúlyozza, hogy hagyományosan októberben kezdődik az olívaszüret Ciszjordániában, így ez a hónap kulturális és gazdasági szempontból is fontos a palesztinok számára. Ebben az időszakban ugyanakkor rendszeresen kiugróan magas az erőszakcselekmények száma is, mivel szervezett telepescsoportok támadnak a palesztinokra a betakarítás megzavarása végett – áll a londoni külügyminisztérium hétfői tájékoztatásában.

David Lammy külügyminiszter a szankciók bejelentéséhez fűzött nyilatkozatában kiemelte: az izraeli telepesek megdöbbentő módon még iskolák és kisgyermekes palesztin családok ellen is támadásokat hajtanak végre, az izraeli kormány tétlensége pedig büntetlenséget biztosít az erőszakcselekmények elkövetőinek.

A London által kedden bejelentett szankciók – amelyek mindenekelőtt szigorú pénzügyi korlátozásokat tartalmaznak – három illegális ciszjordániai telepet érintenek, és négy olyan szerveződést, amelyek az erőszakcselekményekhez támogatást és finanszírozást nyújtanak.

Nagy-Britannia legutóbb májusban, azt megelőzően februárban is szankciókat jelentett be olyan izraeli telepesek ellen, akik Ciszjordániában erőszakos cselekményeket követtek el a palesztin lakosság ellen.

London már tavaly decemberben megtiltotta olyan izraeli telepesek nagy-britanniai beutazását, akik palesztin civilekre támadtak.

Ezeket az intézkedéseket még a Konzervatív Párt vezette előző brit kormány léptette érvénybe. A júliusi nagy-britanniai parlamenti választások után hivatalba lépett munkáspárti kormány most először jelentett be hasonló szankciókat izraeli telepesek ellen.

David Cameron, a konzervatív kormány volt külügyminisztere kedden a BBC közszolgálati rádiónak nyilatkozva elmondta: a választások előtt személyes szankciók bejelentését tervezte az izraeli kormány két tagja, Becalel Szmotrics pénzügyminiszter és Itamár Bengvír nemzetbiztonsági miniszter ellen is, és csak azért tett le erről a szándékáról, mert azt a tanácsot kapta, hogy a választások közeledtével ez “túlzottan átpolitizált” döntésnek tűnhetett volna.

Cameron szerint Szmotrics és Bengvír a gázai övezetbe irányuló segélyek bejutásának megakadályozását célzó kijelentéseket tett, és biztatták “az elborzasztó cselekedeteket végrehajtó” szélsőséges ciszjordániai telepeseket is.

A volt külügyminiszter szerint Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök tudomására kell hozni, hogy ha kormányában szélsőséges miniszterek vannak, akik így viselkednek, akkor London kész szankciók alkalmazására.

Izrael még a november 5-i amerikai elnökválasztás előtt támadhatja meg Iránt

Az izraeli miniszterelnök ígéretet tett Washingtonnak, hogy válaszlépéseik során elkerülik a globális konfliktust kiváltó célpontokat, köztük a nukleáris és olajlétesítményeket.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!