Harris kampánya olyan volt, mintha úgy próbált volna repülőt építeni, hogy közben a gép már a levegőben volt – írja a Reuters.

Ugyan a demokrata jelölt rekordmennyiségű kampánytámogatást tudott összeszedni és ő volt az első színesbőrű női elnökjelöltje is az ország történetének, ám ez a demokraták legelkötelezettebb támogatóin kívül kevesek számára tűnt mindent ütő előnynek.

A többséget az érdekelte, hogy mi lesz a gazdasággal, az inflációval és a munkahelyekkel, mely kérdésekre a Harris-stáb nem tudott meggyőző válaszokat adni. Helyette inkább a demokráciára Donald Trump személyében leselkedő veszedelem elleni küzdelmet tűzte zászlajára.

A nőjogi és a kisebbségek helyzetével kapcsolatos problémafelvetései is süket fülekre találtak a választók körében, ugyanis az abortuszhoz fűződő jog kérdése bár fontos, de a többséget mégis a Biden-kormányzat alatt elszálló fogyasztói árak foglalkoztatták, amivel kapcsolatban Kamala Harrisnek nem nagyon volt mondanivalója.

A megválasztásának esélyein jelentőset rontott az Észak-Karolinát letaroló Helen hurrikán is, hiszen egy csatatér államról volt szó, amelynek a lakossága komoly anyagi károkat szenvedett és ebből kifolyólag fogékonyabb volt a Trump-stáb által is terjesztett álhírekre.

Nem használt a demokratáknak a gázai háború sem, mivel a másik csatatér államban, Michiganben élő, hagyományosan demokrata-szavazó muszlim, illetve arab-amerikai közösség elfordult a Biden-kormányzattól.

Harrisnek nőként meggyűlt a baja az amerikai férfi választókkal is, akik etnikai hátterüktől függetlenül szívesebben szavaztak egy férfire, mint egy nőre. Ezért is próbálták a demokraták sorompóba állítani a férfiak szavazatit talán könnyebben megszerző, fegyvertartást támogató, de liberális Tim Walzot, ám ő látványosan alulmaradt a Trump alelnökjelöltjével, JD Vance-szel folytatott vitájában.

A CNN mindezek mellé a kampánystábon belüli belső feszültségeket és Joe Biden elkésett visszalépését is a vereség okaiként jelölte meg, amiben lehet is igazság, már csak azért is, mert ha Biden időben visszalép, vagy eleve nem lép fel jelöltként, Harris végigmehetett volna a Demokrata Párt hagyományos jelöltállító mechanizmusán, aminek hatására megismerték volna a választói.

Ez azonban elmaradt és láthatólag megbosszulta magát, mivel végső soron az amerikaiak többsége egyszerűen nem hitte el Kamala Harrisről, hogy alkalmas az elnöki pozíció betöltésére és ezért inkább egy erős jelöltre kívánt szavazni, Donald Trumpra, aki ráadásul már egy ciklust kitöltött elnökként.

Az amerikai elnökválasztás eseményeit követő hírfolyamunkat alább találja: