Trump mindent vitt, akármit megtehet – az amerikai elnökválasztás tanulságai a Fülkében
Miben lehet más a következő négy év, mint Trump első elnöksége volt? Közéleti műsorunkban elmagyarázzuk.
hvg.hu
Miközben a demokraták már a bűnbakkereséssel vannak elfoglalva, Donald Trump pozíciókat oszt. Míg most sokan Joe Bidenen köszörülik a nyelvüket, a visszatérő Trump olyanokat is beengedhet kormányába, akikre még a leginkább jóindulatú jelző is a holdkóros.
A választásnak pedig kismillió tanulsága van, például kapásból az, hogy demokráciaféltéssel nem lehet választást nyerni, végképp úgy nem, ha a történelem egyik legnagyobb pártja megfeledkezik arról, hogy kik is biztosították egykor stabil többségét.
A választás tanulságai viszont messze túlmutatnak a konkrét pozícióharcokon. Olyan repedésekre irányítják rá a figyelmet az amerikai társadalmon belül, amelyekkel a demokraták egyszerűen nem kezdtek eddig semmit.
Hogyan lettek a demokraták az elit, és hogyan a republikánusok a munkásosztály pártja? Mi valósítható meg a Project 2025-ből? Ki és mit szúrt el valójában a demokrata kampányban? Valóban bezárkózik az Egyesült Államok? És ha igen, annak milyen következményei lehetnek Ukrajnában, Európában, vagy éppen Magyarországon?
Ezekre a kérdésekre is kereste a választ Nagy Gáborral, a HVG vezető szerkesztőjével, Világ rovatának vezetőjével Kacskovics Mihály Béla.
Miközben a demokraták már a bűnbakkereséssel vannak elfoglalva, Donald Trump pozíciókat oszt. Míg most sokan Joe Bidenen köszörülik a nyelvüket, a visszatérő Trump olyanokat is beengedhet kormányába, akikre még a leginkább jóindulatú jelző is a holdkóros.
00:00 Intro
00:57 Mivel nyert Trump?
03:12 Hol nyerték meg valójában a republikánusok ezt a választást?
06:35 Min csúszhatott el a demokrata kampány?
10:23 Női jelölttel nem lehet nyerni?
11:22 Visszatérhet valaha Kamala Harris?
15:40 Hogyan lett republikánus a munkásosztály?
22:47 Hogyan használhatja Trump a szenátust és a képviselőházat?
27:13 Project 2025 – a jövőkép, amitől van miért tartani
32:22 Trump káderei 1: Susie Wiles, a „jégszűz” nagymama
35:14 Trump káderei 2: Mike Waltz és Marco Rubio, Kína mumusai
38:05 És Ukrajnával mi lesz?
39:33 Vámháború!
40:58 Ezért jó az Európai Uniónak, hogy Donald Trump lesz az elnök
43:28 Kis magyar paradox: hogy lát Trump Orbánban barátot, az EU-ban kihívást?
45:17 Trump káderei 3: Elon Musk, a bürokratatakarító
48:36 Mit keres a gigatőke az amerikai csúcspolitikában?
49:53 Trump káderei 4: Alufóliasisakosok társasága az Egyesült Államok élén
Az első atombomba ledobása óta több mint két tucat ország akart nukleáris fegyvert, ám a nagyhatalmak így vagy úgy, de mindig találtak eszközt a leszerelésükre. Spanyolország, Svájc, Svédország Románia, Tajvan és egy sor másik ország mind előrehaladott programot vitt a tömegpusztító fegyverek előállítására, ahol nem egyszer a szerencse hozta el az áttörést. A tervek feladásához pedig minden esetben erős diplomáciai, vagy katonai ráhatás kellett.
