A varsói főpolgármestert indítja a jövő évi elnökválasztáson a vezető lengyel kormánypárt

Rafal Trzaskowski a párton belüli előválasztáson 75:25 arányban győzte le Radoslaw Sikorski külügyminisztert, így őt indítja Polgári Koalíció a jövő évi elnökválasztáson – jelentette be szombaton Donald Tusk pártelnök-miniszterelnök.

Az 53 éves Rafal Trzaskowski 2018 óta Varsó főpolgármestere, 2024 júniusában 60 százalékos eredménnyel őrizte meg tisztségét. Korábban volt külügyi államtitkár és közigazgatási miniszter, az Európai Parlament képviselője. A 2020-as köztársasági elnökválasztás második fordulójában meglepően közel került a győzelemhez: a hivatalban lévő Andrzej Dudával szemben 48,97 százalékon végzett.

Hosszú ideig biztosnak látszott, hogy a Polgári Koalíció (KO), amely a Polgári Platformon kívül három kisebb, gyakorlatilag beolvadt, de formális önállóságát megőrzött pártból áll, Trzaskowskit indítja a 2025-ös elnökválasztáson. Sikorski azonban egyre több jelét adta ambícióinak, és végül a párton belüli előválasztás mellett döntöttek. Pénteken 22 ezer párttag szavazott névtelenül, az eredmény egyértelmű.

A vita főleg arról folyt, hogy a 62 éves Radoslaw Sikorski külügyminiszter, aki volt szenátor és képviselő, a képviselőház (szejm) elnöke, az Európai Parlament képviselője, 2005-2007-ben pedig még a Jog és Igazságosság (PiS) kormányának védelmi minisztere (2006-tól Jaroslaw Kaczynski miniszterelnöksége alatt), harcosabb és tapasztaltabb politikus.

Ő maga is azt hangsúlyozta a kampányban, hogy nehéz időkben ilyenre van szükség. Ő a KO jobboldalához sorolható, és mellette szólt, hogy egy második fordulóban, a PiS még nem ismert jelöltjével megküzdve sok jobboldali, vallásos választó támogatását is elnyerhette volna. Igaz, ezzel szemben állt az a kijelentése, hogy nem remegne meg a keze, amikor aláírná az abortusztilalom enyhítését és az élettársi viszony jogi rendezését.

Trzaskowski puhább alkatú ember, talán ezért is ennyivel népszerűbb a párttagság körében, de neki is vannak nemzetközi tapasztalatai és jó amerikai kapcsolatai. Ő biztosan nem fog a jobboldaltól szavazatokat szerezni, de mozgósíthatja a baloldali és liberális szavazókat, a nőket és a fiatalokat. Nagy kérdés, hogy a majdani második fordulóban kit támogatnak a lemaradt indulók és támogatóik, köztük Szymon Holownia, a szejm valószínűleg elinduló elnöke, a Lengyelország 2050 nevű jobbközép párt vezetője, a 2020-as választás harmadik helyezettje, vagy a szélsőjobb Konföderáció embere.

A párton belüli kampány komoly volt, de nem durva, tehát van remény arra, amit Sikorski megfogadott, hogy mindenben támogatni fogja a győztest. Ugyanakkor újra kiéleződhet a kormánykoalíción belüli ellentét: a Parasztpártnak (PSL), amely miatt a kormány képtelen teljesíteni választási ígéretét az abortuszabályok enyhítésével vagy az élettársi kapcsolatok jogi rendezésével kapcsolatban (ami Tusk támogatói körében egyre nagyobb elégedetlenséget és elkeseredést vált ki), Trzaskowski túl liberális. Élesen bírálta például azt az intézkedését, hogy az állam világi jellegére hivatkozva leszedette a feszületeket az ügyfelek által látogatott önkormányzati helyiségek faláról.

Még minden nyitott, de a jövő májusi elnökválasztási győzelem létkérdés a Tusk-kormány számára. A PiS-ből indult Andrzej Duda most mindent megtesz, hogy akadályozza a kormány működését, a győzelmet hozott választási program végrehajtását. A törvények jelentős részét megvétózza (ennek elutasításához a kormánypártoknaqk nincs meg a minősített többsége a szejmben) vagy az Alkotmánybírósághoz küldi, nem hajlandó kinevezni a kormány bizalmát élvező nagyköveteket, októberben pedig a parlamentben kijelentette, hogy Donald Tusk kormánya alkotmánysértő és nem az ország érdekei szerint politizál.

Ha a következő öt évben is a kormányzásból 2023 végén kibukott PiS embere ülne az államfői székben, reménytelennek látszik, hogy az amúgyis belső ellentétekkel küzdő mostani kormánykoalíció (KO, PSL, Lengyelország 2050, Baloldal) végig tudja vinni az elvben 2027 őszéig tartó ciklust.