szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A BfV szerint Oroszországnak fűződik a legnagyobb érdeke a választások saját igényei szerinti befolyásolásához.

A német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) pénteken külső beavatkozás veszélyére figyelmeztetett a várakozások szerint február 23-án tartandó előrehozott választásokon.

„Olyan cselekményekkel kell számolni, mint a félretájékoztatás, a lejáratás, a kibertámadások, kémkedés és a szabotázs” – hívta fel a figyelmet a hivatal honlapján közzétett novemberi jelentésében.

A hatóság szerint mindezen cselekmények célja titokban befolyásolni a döntéshozókat és tisztségviselőket, valamint a szabad véleményalkotást, másrészt megingatni a lakosság bizalmát az ország intézményeinek stabilitásában és feddhetetlenségében. A BfV különösen Oroszország ilyen jellegű próbálkozásaira figyelmeztetett.

A német alkotmányvédelmi hivatal közölte azt is, hogy szoros együttműködésben más tartományi és szövetségi szervekkel, valamint nemzetközi partnerekkel felkészültek az ilyen eshetőségekre és egy illetékes munkacsoportot rendeztek be.

A BfV jelentése kitér arra is, hogy tekintettel az ukrajnai háborúra, Oroszországnak fűződik a legnagyobb érdeke a választások saját igényei szerinti befolyásolásához.

A dokumentum szerint Oroszország 2023 óta kiterjesztette az oroszbarát és Nyugat-ellenes narratívák terjesztését és saját maga is információs háborúról beszél. Mindennek célja „a német társadalomban megosztottságot, vagy bizonytalanságot teremteni, illetve azt elmélyíteni, csökkenteni Ukrajna támogatásának hajlandóságát és befolyással bírni a politikai döntésekre”.

A BfV abból indul ki, hogy kibertámadásokat használhatnak befolyásolásra, a mesterséges intelligenciát pedig hamis információk terjesztésére alkalmazhatják. „Az úgynevezett deepfake videók, vagy hangfelvételek, amelyek félrevezetően valósnak hatnak, megtéveszthetik a választókat” – tette hozzá.

Illegális befolyásolási kísérletek lehetnek bilaterális párbeszédvonalakon, valamint agytrösztökön keresztül is, de a gazdasági és tudományos együttműködés vonalán is – figyelmeztetett a BfV.

Olaf Scholz hárompárti koalíciós kormánya november elején omlott össze. A kancellár a tervek szerint december 16-án fog bizalmi szavazást kezdeményezni a német szövetségi parlament alsóházában (Bundestag). Amennyiben nem kap többséget, a kabinet a február 23-i dátumra tesz javaslatot Frank-Walter Steinmeier államfőnek az előrehozott választások kiírására.

Mi történik a németeknél, ott is jönnek a populisták? – a koalíciós válság legégetőbb kérdései

Olaf Scholz kirúgta a pénzügyminiszterét, ezzel összeomlott a német kormánykoalíció. Január közepén a kancellár bizalmi szavazást kér önmagával szemben, utána valószínűleg előrehozott választások lesznek. Kik ezek az emberek? Mi lesz addig? Kormányra kerülhet a szélsőjobb? Kinek drukkol Orbán Viktor? Válaszolunk a legfontosabb kérdésekre.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!