Irán visszalőtt: Az amerikaiak katari bázisát érte rakétatámadás
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
A dél-koreai nyomozók megpróbálták őrizetbe venni az ország elnökét, helyi idő szerint reggel nyolc óta tartott a művelet, a hatóságok végül nem jártak sikerrel. Jun Szuk Jeol ellen kedden adtak ki elfogatóparancsot a múlt hónapban kiadott, rövid ideig tartó, hadiállapottal kapcsolatos rendelkezése miatt. Az elnök többször is kitért a kihallgatásokon való beidézések elől és megakadályozta azt is, hogy átkutassák szöuli irodáját. Ezzel hátráltatta annak kivizsgálását, hogy a december eleji rövid életű rendelkezése felkelésnek minősül-e.
Az elnök december 3-án késő esti televíziós beszédében jelentette be, hogy hadiállapotot rendel el, a hadsereg betiltotta a politikai tevékenységet, a nemzetgyűlésben azonban Jun pártjának és a többségben lévő ellenzéki pártnak a képviselői a hirtelen összehívott ülésen megszavazták a hadiállapot megszüntetését.
A helyi hatóságok pénteken megpróbálták őrizetbe venni az elnököt, de úgy néz ki, patthelyzet alakult ki közel három órával azután, hogy a helyszínen lévők több tucatnyi nyomozót és rendőrt láttak belépni a rezidencia kapuján – írja a Sky News. Mintegy 80 rendőr és nyomozó hatolt be kora reggel a területre, de az elnök biztonsági csapata megakadályozta őket abban, hogy végrehajtsák a parancsot – írja a CNN. A dél-koreai korrupcióellenes nyomozóhivatal közölte a portállal, hogy délután a helyszínen tartózkodók biztonságára hivatkozva leállították a letartóztatási parancs végrehajtását. A január 6-ig érvényes elfogatóparancs továbbra is érvényben marad, és meghosszabbítható.
A helyszínen több száz, Junt támogató ember gyűlt össze: az elnök nekik küldött dacos újévi üzenetében azt mondta, hogy a végsőkig harcolni fog az államellenes erők ellen.
Jun ügyvédei érvénytelennek és törvénytelennek minősítették az őrizetbe vételére vonatkozó parancsot. Amennyiben sikerült volna őrizetbe venni az elnököt, abban az esetben a korrupcióellenes ügynökségnek 48 órája lett volna arra, hogy kivizsgálja az esetet: ezután vagy hivatalos letartóztatási parancsot kezdeményezhetnek Jun ellen, vagy szabadon engedhetik. Egy védelmi minisztert, egy rendőrfőnököt és több magas rangú katonai parancsnokot már letartóztattak a hadiállapot bevezetésében játszott szerepük miatt.
Jun elnöki jogköreit már felfüggesztették, miután a nemzetgyűlés december 14-én a hadiállapot bevezetése miatt vádemelésről szavazott.
Az elnök akciója ugyan csak néhány órán át tartott, de hetekig tartó politikai zűrzavart váltott ki, leállította a magas szintű diplomáciát és megrázta a pénzügyi piacokat.
Jun sorsa most az alkotmánybíróságon múlik, amely megkezdte a tanácskozást arról, hogy helybenhagyja-e a vádemelést, és hivatalosan eltávolítsa-e hivatalából, vagy visszahelyezze.
Kiemelt képünkön Jun Szuk Jeol dél-koreai elnök látható 2024. december 3-án, amikor elrendelte a rendkívüli hadiállapotot. Forrás: Handout / South Korean Presidential Office / AFP.
