Irán visszalőtt: Az amerikaiak katari bázisát érte rakétatámadás
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
A Dél-Koreában hadiállapotot kihirdető, majd visszaszívó elnököt az ellenzéknek másodjára sikerült eltávolítania a hatalomból. Jun Szuk Jeol sorsáról az alkotmánybíróság dönt. Az események alakulása nem ritkaság Dél-Koreában, ahol a rendszerváltás óta hét elnökből hárman kerültek börtönbe. A szombati események azonban azt mutatják, hogy az országban virágzik a demokrácia.
Jun Szuk Jeol dél-koreai elnök a múlt szombaton bocsánatot kért, amiért az előző kedden váratlanul hadiállapotot hirdetett ki, s közölte, a Szöulban terjedő pletykákkal ellentétben erre nem tesz még egy kísérletet. Néhány órával később a parlament az ellenzék indítványáról tárgyalt, hogy alkotmányos vádemeléssel távolítsák el a hivatalából az államfőt. A kezdeményezést csak a 192 ellenzéki képviselő támogatta, ami a 300 fős törvényhozásban kevés volt a vádemeléshez szükséges kétharmadhoz, mert a kormányzó konzervatív Népi Erő Párt (PPP) 108 fős frakciója bojkottálta a szavazást.
Jun a saját országát és a világot is meglepte azzal, amikor december 3-án, 22 óra 23 perckor a televízióban bejelentette a hadiállapotot, mondván,
a bűnözők fészkévé vált parlamentben a kommunista Észak-Koreával szimpatizáló, államellenes erők vették át az uralmat,
s a liberális demokráciát fenyegetik. A hatperces beszédet követően katonák jelentek meg Szöul utcáin, a parlament épületét pedig 280 kommandós vette körül.
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
Bár a támadás meglepte a világot, voltak jól látható előjelei annak, hogy mire készül az Egyesült Államok.
Az elnökkel egyszer az irodájában, egyszer pedig Lengyelországban próbáltak végezni.
Új idegenrendészeti eljárás indul.
Orbán korábban azt mondta, ez tüdőn lőné a gazdaságot.
Karácsony Gergely ismét felhívta a figyelmet arra: önkormányzati rendezvényről van szó.