A Dél-Koreában hadiállapotot kihirdető, majd visszaszívó elnököt az ellenzéknek másodjára sikerült eltávolítania a hatalomból. Jun Szuk Jeol sorsáról az alkotmánybíróság dönt. Az események alakulása nem ritkaság Dél-Koreában, ahol a rendszerváltás óta hét elnökből hárman kerültek börtönbe. A szombati események azonban azt mutatják, hogy az országban virágzik a demokrácia.
Jun Szuk Jeol dél-koreai elnök a múlt szombaton bocsánatot kért, amiért az előző kedden váratlanul hadiállapotot hirdetett ki, s közölte, a Szöulban terjedő pletykákkal ellentétben erre nem tesz még egy kísérletet. Néhány órával később a parlament az ellenzék indítványáról tárgyalt, hogy alkotmányos vádemeléssel távolítsák el a hivatalából az államfőt. A kezdeményezést csak a 192 ellenzéki képviselő támogatta, ami a 300 fős törvényhozásban kevés volt a vádemeléshez szükséges kétharmadhoz, mert a kormányzó konzervatív Népi Erő Párt (PPP) 108 fős frakciója bojkottálta a szavazást.
Jun a saját országát és a világot is meglepte azzal, amikor december 3-án, 22 óra 23 perckor a televízióban bejelentette a hadiállapotot, mondván,
a bűnözők fészkévé vált parlamentben a kommunista Észak-Koreával szimpatizáló, államellenes erők vették át az uralmat,
s a liberális demokráciát fenyegetik. A hatperces beszédet követően katonák jelentek meg Szöul utcáin, a parlament épületét pedig 280 kommandós vette körül.
A politológus szerint az sem kizárt, hogy Orbán Viktorból egy ponton köztársasági elnököt csinálnak. Kéri Lászlóval Kacskovics Mihály Béla beszélgetett a Tiszáról, lehetséges buktatókról, Fideszről, kispártokról, lejáratásról.
A HVG tudósítója az oroszok által rakétával megsemmisített üzem mellől jelentkezett be.
A hajó bérleti díja egy hétre több mint egymillió forint.
Ókovács Szilveszter szerint az éneklés bizonytalan volt, számos hanghibát is felfedezett.
