Szabadul politikai élőhalottá vált elnökétől a demokrácia erejét bizonyító Dél-Korea

9 perc

2024.12.15. 10:00

A Dél-Koreában hadiállapotot kihirdető, majd visszaszívó elnököt az ellenzéknek másodjára sikerült eltávolítania a hatalomból. Jun Szuk Jeol sorsáról az alkotmánybíróság dönt. Az események alakulása nem ritkaság Dél-Koreában, ahol a rendszerváltás óta hét elnökből hárman kerültek börtönbe. A szombati események azonban azt mutatják, hogy az országban virágzik a demokrácia.

Jun Szuk Jeol dél-koreai elnök a múlt szombaton bocsánatot kért, amiért az előző kedden váratlanul hadiállapotot hirdetett ki, s közölte, a Szöulban terjedő pletykákkal ellentétben erre nem tesz még egy kísérletet. Néhány órával később a parlament az ellenzék indítványáról tárgyalt, hogy alkotmányos vádemeléssel távolítsák el a hivatalából az államfőt. A kezdeményezést csak a 192 ellenzéki képviselő támogatta, ami a 300 fős törvényhozásban kevés volt a vádemeléshez szükséges kétharmadhoz, mert a kormányzó konzervatív Népi Erő Párt (PPP) 108 fős frakciója bojkottálta a szavazást.

Dél-Korea elmúlt 24 órája: amikor annyira utál mindenki, hogy csak az önpuccs tűnik megoldásnak, de még az se sikerül

Jun Szuk Jeol elnök a hadiállapot kihirdetésével, majd visszavonásával néhány óra leforgása alatt szilánkjaira zúzta szét azt a képet, ami a nyugati világ lakosainak többségében élt Dél-Koreáról, miközben saját népe elé véres és traumatikus képeket rángatott elő a kollektív emlékezetből. A villámgyorsan hamvába hullt önpuccsból akár halálos ítélet is születhet, a dél-koreai kormány bukása már csak formaságnak tűnik.

Jun a saját országát és a világot is meglepte azzal, amikor december 3-án, 22 óra 23 perckor a televízióban bejelentette a hadiállapotot, mondván,

a bűnözők fészkévé vált parlamentben a kommunista Észak-Koreával szimpatizáló, államellenes erők vették át az uralmat,

s a liberális demokráciát fenyegetik. A hatperces beszédet követően katonák jelentek meg Szöul utcáin, a parlament épületét pedig 280 kommandós vette körül.