„Nem akarhatnak több ezer békés polgárt erővel szétkergetni” – politikai elemzők a betiltott Pride-ról
Mi lenne, ha a kormány csöndben kiszállna a csatából vagy épp ellenkezőleg, még jobban beleállna?
Ugyan a Törökországban zajló tüntetések miatt eddig több mint 1400 embert vettek őrizetbe – köztük diákokat, újságírókat és ügyvédeket -, kedden este is tömegek vonultak utcára. A BBC szerint Isztambulban több ezer diák gyűlt össze a Maçka parkban, majd Şişli negyed felé vonultak. Sok fiatal az arcát sálakkal vagy maszkokkal takarta el, és elismerték, hogy félnek attól, hogy a rendőrség azonosítja őket.
A tüntetések múlt szerdán kezdődtek, amikor a város polgármesterét, Ekrem Imamoglut – akit Recep Tayyip Erdogan elnök legfőbb politikai riválisának tartanak – korrupció vádjával letartóztatták. Imamoglu szerint az ellene felhozott vádak politikai indíttatásúak, amit a török elnök tagadott. Törökország fő ellenzéki pártja, a Köztársasági Néppárt (Cumhuriyet Halk Partisi, rövidítve CHP) bejelentette, hogy kedden lesz az utolsó virrasztás Isztambulban, de szombatra tömeggyűlést tartanak, hogy előrehozott választásokat követeljenek.
A török belügyminiszter, Ali Yerlikaya közlése szerint eddig 1418 embert vettek őrizetbe a kormány által „törvénytelennek” minősített többnapos tüntetések nyomán. Jelenleg közel ezren van őrizetben, és vannak, akiket nár bíróság elé állítottak, köztük van az AFP hírügynökség fotósa, Yasin Akgül, aki a tüntetésekről tudósított. Fabrice Fries, az AFP elnöke a török elnökségnek címzett levélben sürgette Erdogant, hogy „lépjen közbe” Akgül bebörtönzése miatt, amelyet „elfogadhatatlannak” minősített.
Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyminisztere „aggodalmának” adott hangot török kollégájával, Hakan Fidannal folytatott megbeszélése után. És miközben jogvédő csoportok és az ENSZ is elítélte a rendőrség erőszakos fellépését a tüntetőkkel szemben, az igazságügyi minisztérium bírálta azokat, akik Erdogant kapcsolatba hozták a letartóztatásokkal.
