Netanjahu bevallotta: kis híján lebuktak a csipogókkal, ezért robbantottak
Iránba küldött három csipogót a Hezbollah átvizsgálásra, Netanjahu szerint egy nap alatt kiderült volna, hogy robbanóanyag van bennük.
HVG
Irán arra készült, hogy átvizsgálja a Hezbollah tagjai által használt személyhívókat, ezért robbantotta fel azokat idő előtt Izrael – minderről Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök beszélt a Jewish News Syndicate (JNS) jeruzsálemi konferencián a Euronewsszerint.
„Szeptember harmadik hetében megtudtuk, hogy a Hezbollah három személyhívót küldött el Iránba átvizsgálásra. Szakértőink szerint egy nap is elég ahhoz, hogy Irán felfedje a robbanóanyagokat, és akkor azt mondtam: cselekednünk kell” – magyarázta az izraeli kormányfő. Eszerint nem az aktuális politikai, katonai helyzetre reagáltak, hanem a lebukást akarták megelőzni.
A sejtések közül most valószínűbbnek tűnik, hogy külön robbanószert csempésztek a személyhívókba.
A Moszad szeptember 17-én hajtotta végre történetének egyik legnagyobb szabású műveletét, amely során több ezer, a libanoni Hezbollahnak eljuttatott csipogót robbantott fel. Az akcióban többen meghaltak, több ezren pedig megsérültek. Később iráni források megerősítették, hogy a robbanás előtt a készülékek csipogó hangot adtak ki, majd kiírták, hogy „fontos üzenet érkezett”. A robbanás akkor következett be, amikor megnyomták a gombot az üzenet fogadásához.
Izrael novemberben ismerte el, hogy ők álltak a csipogók felrobbantása mögött. Arra a kérdésre, hogy a Hezbollah pontosan kitől szerezte be az eszközöket, a mai napig nem érkezett hivatalos válasz. Noha egy tajvani márka, a Gold Apollo termékeiről van szó, a szigetország tagadta, hogy náluk gyártották azokat. Az ügyben egy budapesti cég, a BAC Consulting Kft. is érintett volt, ám az eddig nyilvánosságra került információk szerint ez csak egy eleme volt annak a bonyolult céghálónak, amelyen keresztül a csipogók eljutottak a Hezbollahhoz.
A magyar kormánynak sűrűn kell kommunikálnia, hogy Magyarországnak semmi köze nem volt ahhoz a budapesti bejegyzésű vállalathoz, amely vélhetően a Moszad fedőcégeként vagy „megvezetett balekként” közreműködött a Libanonban több ezer ember sebesülését és tíznél is több ember halálát okozó személyhívók legyártásában. Ezt Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszékének egyetemi docense mondta a HVG-nek.
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.