Az előrejelzéseknek megfelelően alakult a pénteki-szombati csehországi parlamenti választás eredménye. Az Andrej Babis által alapított Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) 35 százalékos támogatást szerzett, míg a 2021 óta kormányzó centrista-liberális koalícióra, a Spolura (Együtt) a választók 23 százaléka voksolt. A populista, Moszkva-pártisággal vádolt ANO lehetséges koalíciós partnerei is jól szerepeltek, a nacionalista, szélsőjobboldali Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) nyolc százalékot szerzett, míg az ugyancsak populista Autósok Magukért nevű párt hét százalékon áll. Az ANO hajlandó lett volna összefogni a kommunista elveket valló Stacilo! (Elég!) nevű tömörüléssel is, de úgy tűnik, hogy a párt nem érte el az ötszázalékos parlamenti küszöböt.
Prágai elemzők szerint ugyan Babis győzelme már biztos, ám valószínű, hogy az ANO a szövetségeseivel sem éri el az alkotmány módosításához szükséges kétharmados többséget, ehhez 120 képviselőre lenne szükség. Az ANO-nak SPD-nek és az „autósoknak” együtt egyelőre 116 helyük van az alsóházban. Nem csak az ANO-t vádolják Moszkva-pártisággal, hanem az SPD-t is, amely a kampány során a legtöbbet költötte az online hirdetésekre, s az üzenetek többsége egyértelműen az orosz propagandát terjesztette Csehországban. A részvételi arány 69 százalékos volt.
A Spolu a közvélemény-kutatások által megjósolt eredményt érte el és a Petr Fiala kormányfő vezette koalíciót alkotó pártokkal együttműködni hajlandó pártok – a Polgármesterek és Függetlenek (Stan) valamint a Kalózpárt ugyan 11, illetve 8,5 százalékkal – bekerültek a törvényhozásba, ám nem kaptak annyi voksot, hogy kormányra segítsék a Spolut. Fialáék veresége mögött elsősorban az áll, hogy az életszínvonal nem emelkedik, viszonylag magas az infláció és egyre komolyabbnak érzik a választók a lakhatási problémákat. A felmérések szerint a megkérdezettek mintegy kétharmada véli úgy, hogy nem jó irányban halad az ország, s ráadásul még a társadalmon belüli megosztottságot sem sikerült mérsékelni.
https://hvg.hu/vilag/20251002_csehorszag-parlamenti-valasztas-elozetes-ano-spolu-fiala-babis-ebx
Babisék győzelme azt jelenti, hogy Prága csökkenteni fogja Ukrajna támogatását, s több kérdésben is Brüsszellel ellentétes álláspontot foglal majd el. Egyebek mellett a migráció kezelésében és a környezetvédelmi ügyekben várhatóak komolyabb viták. Változnak az erőviszonyok a Visegrádi négyek között is: immár Magyarország és Szlovákia mellett Csehországban is EU-szkeptikus elveket vall a kormány, így erősödik az egy irányba húzó közép-európai államok lobbiereje. A milliárdos – és korábbi kormányfői mandátuma idején korrupciós ügyekbe keveredett – a 2017-2021 között miniszterelnökként szolgált Babis egyfajta „cseh Trumpként” tekint magár Mostani győzelme egy vereséget követett, 2023-ban indult az államfőválasztáson, ám alul maradt Petr Pavellel szemben.
Az előző, 2021-es választás érdekessége volt, hogy a voksolás utáni első órákban az ANO toronymagasan vezetett, és a Spolu, a később kormányra lépett koalíció este hat óra után vette át a vezetést. Ez a jelenség most is észlelhető volt, ám jóval kisebb mértékben változtak az arányok, mint négy évvel korábban 2021-ben a Spolu 28 százalékot, az ANO 27,1 százalékot kapott, a centrista-liberális szövetség a Kalózpárt és a Stan segítségével szerzett többséget a parlamentben.
