Donald Trump három méretben is bemutatta a Lincoln-emlékművel szemben építendő diadalív tervét és makettjét. Volt kicsi, közepes, és nagy. A nagy, amely felé az elnök szíve leginkább húz, akkora, hogy mellette még a bő 30 méter magas Lincoln-emlékmű is eltörpül. Újságírói kérdésre, hogy mégis kinek készül ez a diadalív, azt felelte, hogy önmagának.
Az eddig csak Trump-diadalívként emlegetett építmény építésének tényleges kezdete és ára egyelőre nem ismert. Állítólag a MAGA-mozgalom és Trump saját támogatóinak magánadományaiból fogják finanszírozni a munkát, illetve a Fehér Ház mellé épített, 250 millió dolláros bálterem finanszírozásából is maradt pénz, amit át tudnak csoportosítani az ívre. Elkészülte pedig jövőre, az Egyesült Államok fennállásának 250. évfordulójára lenne esedékes. Trump azzal indokolta a diadalív szükségességét, hogy szerinte mindig, amikor valaki átmegy a Lincoln-emlékmű előtti hosszú hídon, azt érzi, hogy kellene ide még valami.

A diadalív gondolata nem a semmiből érkezett. Szeptember 4-én a Harrison Design építészeti cég posztolt Trump közösségi oldalán egy festményre emlékeztető képet egy diadalívről azzal a felirattal: „Amerikának diadalívre van szüksége!”. Trump ezt osztotta később tovább. Alakra és stílusra hasonlít a párizsi diadalívre, méretben pedig inkább a soha el nem készült német testvérére, amelyet még Hitler tervei alapján terveztek megépíteni a második világháború megnyerése után. Ez végül a kupolás Volkshalléhoz hasonlóan soha nem épült fel, cserébe hagyott az utókornak egy, a talaj stabilitását tesztelő több ezer tonnás, Berlinben máig látható betonhengert.
A Fehér Ház és környékének kisebb átalakítása nem szokatlan egy új elnöktől, az Ovális Irodát például, amely az elnök hivatalos dolgozószobája, mindenki a saját ízlése szerint rendezheti be, de emlékműveket is állíthatnak. 2005-ben a Kongresszus jóváhagyott egy 10 millió dolláros támogatást arra, hogy egy magánadományokból felállított Martin Luther King Jr.-emlékmű költségeit kiegészítsék.