Gyorsított bírósági eljárásokat és kivégzéseket ígért szerdán az iráni legfelsőbb bíróság elnöke azokkal szemben, akiket a síita államban hetek óta zajló kormányellenes tüntetéseken vettek őrizetbe.
A belső tiltakozás és az amerikai fenyegetés egyszerre jelent kihívást az iráni teokratikus rezsim számára. Az ellenzék megosztott, de a tüntetések tovább gyengíthetik vagy meg is buktathatják a rendszert. A rezsim túlélése leginkább az erőszakszervezeteken múlik.
„Ha el akarjuk végezni a munkát, most kell megtenni; ha cselekedni akarunk, azt gyorsan kell” – számolt be Golámhosszein Mohszen Ezsei, az iráni legfelsőbb bíróság elnökének az állami televízió weboldalán közzétett kijelentetéséről az MTI. Ezsei egy tüntetőket is fogva tartó börtönben tett látogatása során figyelmeztetett: ha a hatóságok hónapokat késlekednek, „a hatás nem lesz ugyanaz”.
Iráni hírügynökségek úgy tudják, Ezsei mintegy öt órát töltött a büntetés-végrehajtási intézményben, ahol tanulmányozta az őrizetbe vettek aktáit, majd leszögezte, hogy az eljárásoknak nyilvánosaknak kell lenniük.
Az amerikai külügyminisztérium az X-en közzétett, perzsa nyelvű bejegyzésében figyelmeztetett, hogy egy 26 éves tüntetőt, Erfan Szoltánt – akit, úgy tudni, múlt csütörtökön fogtak el – az iráni hatóságok máris halálra ítéltek, és akár már szerdán kivégezhetik. A tárca hozzátette, hogy összesen több mint 10 600 őrizetbe vételről tudni.
Az eredetileg a gazdasági helyzet rohamos romlása miatt kipattant, de rövidesen a teokratikus rezsimmel szembeni általános tiltakozássá vált tüntetésekkel szemben a kormány erői eddig is egyre erőszakosabban léptek fel, többször éles lőszerrel is lőve a demonstrálókra.
Az iráni tüntetések célja az elnyomó rezsim elkergetése, de az ellenzéknek nincs politikai vezetője, víziója – mondta a HVG-nek az iráni születési Mehrdad Vahabi francia közgazdász, a párizsi Sorbonne Egyetem professzora. Úgy véli, a síita politikai kapitalizmus megváltoztatására is szükség van.
Donald Trump amerikai elnök, aki korábban már kilátásba helyezte az Egyesült Államok beavatkozását, ha Teherán erőszakosan lépne fel a tüntetőkkel szemben, hétfőn úgy fogalmazott, hogy „a hadsereg vizsgálja a helyzetet, és néhány nagyon komoly lehetőség is szóba került”. Az iráni kormány tüntetőkkel szembeni esetleges megtorló intézkedéseiről pedig azt mondta, „ha ezt megteszik, olyan mértékű csapást mérünk, amilyet még soha”.
Grönlandról pedig azt mondta, így vagy úgy, de az övék lesz.
Nyitókép: Kormányellenes tüntetés Teheránban 2026. január 9-én. Fotó: MTI / AP / UGC