„Mészárlás, ezt nem lehet másnak nevezni. A kormány fél, tudja, hogy gyenge”

Az iráni tüntetések célja az elnyomó rezsim elkergetése, de az ellenzéknek nincs politikai vezetője, víziója – mondta a HVG-nek az iráni születési Mehrdad Vahabi francia közgazdász, a párizsi Sorbonne Egyetem professzora. Úgy véli, a síita politikai kapitalizmus megváltoztatására is szükség van.

Hogyan értékelné az Iránban zajló tiltakozásokat? Mennyire széles körű a tüntetés, hogyan próbálja a hatalom elfojtani a szűnni nem akaró demonstrációkat? Egyáltalán, mit lehet tudni az internetes blokád közepette?

Mindenhol tüntetnek, Teherántól a kisvárosokon át a vidéki településekig, ez az egyik legnagyobb elégedetlenségi mozgalom évek óta. Az internetet ugyan lekapcsolták, és a mobilszolgáltatásokat is korlátozták, de néhányan meg tudják kerülni a teljes „elsötétítést”, és többen elhagyják az országot, így kijutnak az információk is.

A harmadik hetébe lépett tiltakozásokra reagálva a napokban a rezsim nagyarányú mészárlásokba kezdett, ezt nem lehet másképp nevezni. Sok kórházban és börtönben rengeteg a holttest, de nehéz megmondani, hogy pontosan hány a halott és a sebesült. A barbarizmus jele, hogy hírek szerint az egyik kórházba is behatoltak az erőszakszervezetek egységei, és ott is lövöldöztek.

A kormány megpróbál félelmet kelteni a lakosság körében. Még Maszúd Pezeskian elnök is immár terroristáknak nevezi a tüntetőket, holott az elején még különbséget tett a jogos sérelmek miatt tiltakozók – akikkel szerinte párbeszédet lehet folytatni – és az erőszakos fellépők között. A hatóságok ezzel magyarázzák a kemény fellépést. A helyzet rendkívül súlyos, a kormány a kommunikációjában is igen kemény, ami azt mutatja, hogy eltökélt a tiltakozások elnyomására.

https://hvg.hu/360/20260112_iran-tuntetes-holttestek-rezsim-osszecsapas-beszamolok-felvonulas-exc

Van különbség a mostani és a korábbi tüntetések között?

A mostani tiltakozás is a rendszer megdöntésére irányuló mozgalmak kategóriájába tartozik, amelyek a 2018-as tüntetésekkel vették kezdetüket. A korábbiak azonban inkább reformista és kevésbé radikális követeléseket hangoztató megmozdulások voltak. A 2022-es Nő, Élet, Szabadság mozgalom 12 hónapon át tartott, és visszafordíthatatlannak bizonyuló folyamatokat indított el, sok nő nem viselt kendőt, és egyre többen Ali Khamenei legfőbb vallási vezetőt bírálták. A mostani felvonulások markáns jellemzője a legfőbb vezetőnek és a rendszerének elítélése, „Le a diktátorral, le a diktatúrával!” szlogenekkel.

Mehrdad Vahabi
Fazekas István

Mi volt a közvetlen kiváltó oka a december utolsó napjaiban kezdődött tüntetéseknek?

Hozzászólások