A legújabb iráni felkelés könyörtelen eltiprása mellett dönthetett a veszélyt érző iszlamista állam. Legalábbis a tiltakozó felvonulások kezdete után két héttel, a napokban hirtelen megnőtt a halálos áldozatok száma, különféle emberjogi csoportok szerint már meghaladta a hatszázat. Több mint tízezer embert vettek őrizetbe, és a múlt héten szinte teljesen blokkolt internet is helyreállt valamennyire, a köztévé kormánybarát felvonulásokat közvetít. Ami talán azt is jelezheti, hogy a kormány úgy véli, túl van a nehezén.
https://hvg.hu/360/20260112_iran-tuntetes-holttestek-rezsim-osszecsapas-beszamolok-felvonulas-exc
Ám ez korántsem biztos. Egyrészt Donald Trump amerikai elnök vasárnap megismételte azt a korábbi figyelmeztetését, hogy erőt alkalmaz Iránnal szemben, ha a tüntetőkre lőnek. Márpedig a tiltakozókkal szembeni nyílt erőszak nyilvánvaló, de kérdés, hogy a sikeres venezuelai beavatkozástól megrészegült Trump felvállal-e egy újabb katonai kalandot – kedden egyelőre arról beszélt, hogy az Iránnal üzletelő országokra szab ki 25 százalékos büntetővámot, aminek a kárvallottja Kína, India és az Egyesült Arab Emírségek mellett az Európai Unió lehet.
Az elnök elé tárt opciók között a légi csapások és az újabb szankciók bevezetése mellett a kíbertámadás, és a műholdas internetes szolgáltatás biztosítása is szerepel. A Fehér Ház urának ugyanakkor azt is mérlegelnie kell, hogy
a támadás visszaüthet, amennyiben azt a rezsim a nacionalista érzelmek felkorbácsolására és összezárásra tudja kihasználni.
Irán a megtámadása esetére a térségben lévő amerikai támaszpontok és Izrael elleni akciókkal fenyegetőzött, a zsidó állam riadókészültséget rendelt el. A teheráni kormány ugyanakkor azt is jelezte, hogy hajlandó tárgyalni, amivel nyilvánvalóan csak az időt akarja húzni.
