Február 5-én, csütörtökön érvényét veszti az Új START fegyverkorlátozási egyezmény, amely utolsó szerződésként őrködött az orosz és amerikai atomarzenál fölött.
Négy évtized után először maradhat fegyverzetkorlátozási szerződés nélkül a két hatalom, amelyek együttesen a világon található nukleáris robbanófejek közel 90 százalékával rendelkeznek.
Az Új START-megállapodást 2010-ben Prágában írta alá Barack Obama és Dmitrij Medvegyev, akik akkor az USA, illetve Oroszország élén álltak. A szerződés az előző év decemberében lejárt START–I helyére lépett, amelyet 1991-ben kötött az idősebb George Bush és Mihail Gorbacsov, az USA és a végnapjait élő Szovjetunió nevében.
Az 1994-ben életbe lépett START–I a legjelentősebb leszerelési megállapodás volt, amely a végrehajtásának 2001-es befejezésével a stratégiai nukleáris fegyverek mintegy négyötödét vonta ki. Az Új START-ot Donald Trump az első mandátuma idején nem volt hajlandó meghosszabbítani, ezt Joe Biden tette meg 2021-ben, ez az ötéves időszak jár most le.
https://hvg.hu/vilag/20220809_Oroszorszag_Egyesult_Allamok_nuklearis_fegyverek_uj_START_egyezmeny
A szerződés kategóriánként korlátozta a különböző hordozókat és a készenlétben álló robbanófejek számát, valamint jól működő kölcsönös ellenőrzési és egyeztetési mechanizmusokat létesített. Utóbbiak végrehajtását 2023 februárjában Oroszország felfüggesztette, de a szerződésből nem lépett ki, a korlátozásokat pedig tartotta.
Trump többször kifejtette, hogy a nukleáris robbanófejei számát ezerre duplázni igyekvő Kína nélkül nem akar hosszabbítást. „Ha lejár, hát lejár. Kötünk majd jobbat” – fogalmazott az amerikai elnök.
Az USA friss védelmi stratégiájában nem kapott helyet a fegyverzetkorlátozás, viszont hosszú passzusok szólnak a nukleáris arzenál modernizációjáról és a Ronald Reagan csillagháborús tervét idéző Arany Kupola rakétavédelmi rendszerről.
https://hvg.hu/360/20250610_hvg-usa-golden-dome-aranyukupola-raketavedelmi-rendszer-tervei
