Vidékies bohóckodásnak tűnik az amerikai hadsereg 250. – és „véletlenül” Donald Trump 79. – születésnapjára időzített júniusi washingtoni katonai parádé ahhoz a díszszemléhez hasonlítva, amelyet a múlt héten tartottak Peking központjában. Nemcsak a katonák aprólékosan koreografált menetelése volt Kínában soha nem tapasztalt látványosság, de a felvonultatott fegyverek, hadieszközök sora is. Hszi Csin-ping kínai pártfőtitkár-államfő minden idők talán legdrágább erődemonstrációjával jelentkezett be az USA-val egyenrangú katonai nagyhatalom szerepére. Az eseményt a második világháború ázsiai végének – a narratíva szerint a kínai néphadsereg győzelmének és Japán kapitulációjának – 80. évfordulójára időzítették.
Az, hogy Pekingben mit és hogyan mutatnak meg, s mit nem tesznek közszemlére a figyelő szemeknek, ugyanolyan patikamérlegen méricskélt politikai döntés, mint a kínai diplomácia minden más aktusa. A világ elé tárt eszközökön jól látható a legfontosabb hatás, az orosz–ukrán háborúból levont tanulságok sora, de bennük van Kínának a biztonsági környezetével együtt változó stratégiája is. Noha a parádén számszerűen továbbra is a szárazföldi eszközök voltak túlsúlyban, a néphadsereg túllépett az ezen alapuló haderőmodelljén. Mustrára kerültek a légierő új gépei, robotrepülők, drónok, drónvédelmi rendszerek, és ha a nagy hajókat nem is tudták a főtérre vinni, a haditengerészet több fegyverrendszerét külön bemutatták. És persze kiemelt szerep jutott a rakétáknak, amiknek Kína külön haderőnemet szentelt.
Ez azt mutatja, hogy Kína nem úgy általában kér helyet az USA mellett, hanem vállaltan a tömegpusztító fegyverek területén is.
A második világégés ázsiai hadszínterén az atomfegyver első bevetései vetettek véget a harcoknak, és a közel egy évtizedes japán megszállást követően a kommunisták és nacionalisták közti polgárháborúba süllyedt Kína a történészektől kiérdemelte a világháború „vesztes győztese” jelzőt. Szimbolikus, hogy 80 évvel később Kína a seregszemle központi elemévé a nukleáris elrettentést tette. Peking most először villantotta meg a teljes nukleáris triádját.
Azaz megmutatta, hogy a három lehetséges hordozóplatform – légi, vízi, földi indítású eszközök – mindegyikéből nagyhatalomhoz méltó képességekkel bír. Ezzel deklarálta a csatlakozását a kilenc tagot számláló atomklubon belüli még exkluzívabb csoporthoz, Oroszország, India és az USA mellé, amelyek lefedik a teljes nukleáris triádot. A nyugati szakértők már egy ideje jelzik, hogy Kína erőteljesen modernizálja nukleáris képességeit, ám a folyamatot Peking sokáig következetesen tagadta, csak most, a seregszemlével ismerte el hivatalosan.
