Először beszélt a sajtónak a közte és Voloidimir Zelenszkij ukrán elnök közötti konfliktusról Valerij Zaluzsnij, Ukrajna londoni nagykövete, volt vezérkarfőnök.
Az 52 éves, katonából lett diplomata az Associated Pressnek adott interjújában arról beszélt, hogy Oroszország Ukrajna elleni inváziójának 2022-es kezdete óta voltak nézetletérések közte, mint a hadsereg vezetője és az országot irányító Zelenszkij között, mivel más-más védekezési stratégiákat tartottak eredményesebbnek, de igazán feszültté onnantól vált a viszonyuk, hogy 2022 végén a belbiztonsági szolgálat emberei nagyszabású razziát tartottak Zaluzsnij irodájában. Erről a titkosszolgálat azt állította, hogy egy Zaluzsnijtól független nyomozás része volt, és nem a parancsnok irodáját célozta, csupán a vizsgált bűnszervezet korábban a parancsnokság invázió után kialakított irodájának helyén működött, így a korábbi nyomozati anyagokban is ez szerepelt célpontként. A tábornok ezt meglehetősen hihetetlen ürügynek minősítette, mondván: a belbiztonság nem keverhette össze a hadsereg főparancsnokságát egy bűnügy helyszínével, a meglepetésszerű kutatást pedig a megfélemlítését célzó akciónak tartotta.
Bár ekkor Zaluzsnij saját elmondása szerint még katonai egységeket is Kijevbe rendelt, hogy saját védelmét megerősítse az esetleges támadásokkal szemben, a válságot mégis sikerült végül elhárítani. A 2023-as tavaszi ellentámadás azonban újabb összeütközéssel járt a politikai és katonai vezetés között. Zaluzsnij szerint ő a NATO partnerek segítségével kidolgozott tervet követte volna, ami Zaporizzsja körül koncentrálta volna az ukrán erőket, hogy az oroszok által elfoglalt atomerű irányába elindulva egy déli irányú kanyarral az Azovi-tenger partjáig nyomuljanak, ezzel elvágva a Krím szárazföldi összeköttetését Oroszországgal, de a politikai vezetés beavatkozása elérte, hogy végül a teljes frontvonalon szétosztva álljanak fel az ukrán csapatok, így a támadó egységek egyetlen ponton sem voltak kellő erőfölényben a sikerhez.
Az ellentámadás kudarca ellenére Zaluzsnij népszerűsége 2023 folyamán is csak egyre nőtt, míg az elnöké fokozatosan csökkent, így a tábornok 2024. februári nagyköveti kinevezését széles körben politikai lépésnek tekintették, amellyel Zelenszkij egy potenciális riválisát igyekezett eltávolítani a nyilvánosságból.
https://hvg.hu/360/20240802_ukrajnai-belpolitika-novekvo-megosztottsag-sorozasi-gondok-farado-tarsadalom
A jelek szerint ez nem vált be: egy hipotetikus elnökválasztáson Zelenszkij a megkérdezettek 20, míg Zaluzsnij 23 százalékának támogatására számíthatna – idézte egy januári Ipsos-felmérés eredményét az AP. Politikai elemzők szerint az egyre romló hadihelyzetben a napi hírekből való kiszakadás inkább kíméli, mintsem sorvasztja a korábban nagy tiszteletet kivívott vezető népszerűségét.
https://hvg.hu/vilag/20251224_Zaluzsnij-legyozne-Zelenszkijt-egy-esetleges-elnokvalasztason
Arra kérdésre, hogy vannak-e politikai ambíciói, Zaluzsnij úgy válaszolt, hogy ameddig a háború tart, erről sem nem beszél, sem ilyen irányú lépéseket nem tesz, mivel minden ilyen a védekező társadalom egységét rombolná. Beszámolt viszont arról is, hogy egy jól ismert amerikai politikai tanácsadócég már fel is ajánlotta neki szolgálatait, amit visszautasított.
A diplomáciai posztra irányított – katonai döntésekbe már be nem vont – tábornok fő kritikája a jelenlegi ukrán háborús stratégiával szemben, hogy irreális mértékű haderők bevetésével számol, miközben nem fordít elég figyelmet az innovatív eszközök és taktikák célzott bevetésére. Elmondása szerint ugyanakkor 2024-es nagyköveti kinevezése óta kétszer találkozott Zelenszkijjel, mindkét alkalom jó hangulatban telt.
https://hvg.hu/vilag/20250306_valerij-zaluzsnij-ukrajna-egyesult-allamok-vilagrend
Nyitókép: Niklas HALLE'N / AFP
