Egyre valószínűbbé válik, hogy egy amerikai–izraeli közös hadművelet indul Irán ellen, ami nem gyors rajtaütések sorozatát fogja jelenteni, hanem egy elhúzódó, rendes, nagy háborút – derül ki az Axios cikkéből.
Most nem egy esetleges iráni nukleáris fegyver elkészítésének megakadályozása lesz a cél, hanem a rezsim megdöntése. Ehhez pedig egy alsó hangon heteken át tartó, nagyobb méretű hadjáratra lesz szükség.
Egy ilyen háború drámai hatással bír majd a közel-keleti régióra, és meghatározhatja Donald Trump elnökségének hátralévő három évét is.
Az év elején Trump már egyszer majdnem megindította a háborút az iráni rezsim ellen, amikor a síita állam vezetése vérbe fojtotta a riál összeomlása miatt kitört tüntetéseket. Végül azonban hagyta magát lebeszélni a támadásról, helyette az amerikaiak két alternatívát kezdtek párhuzamosan futtatni. Az egyikben Teheránnal tárgyaltak a nukleáris egyezmény felújításáról, míg a másikban hozzáláttak egy Irán elleni művelethez szükséges haderő összevonásának.
https://hvg.hu/360/20260120_hvg-hova-tovabb-iran-rezsim-tuntetes
A jelek egyelőre arra mutatnak, hogy az első alternatíva nem lesz járható. Bár mindkét fél azt kommunikálja, hogy értek el eredményeket a tárgyalások folyamán, az álláspontok továbbra is nagyon távol esnek egymástól, és az amerikai diplomaták kételkednek benne, hogy sikerülhet ezeket jelentősen közelíteni.
Az orosz–ukrán tárgyalásokon Genfben közvetítő Jared Kushner és Steve Witkoff kedden a svájci városban találkoztak Abbasz Aragcsi iráni külügyminiszterrel, és három órán át egyeztettek.
JD Vance alelnök szerint a tárgyalás bizonyos szempontból jól ment, más területeken viszont láthatóvá vált, hogy „az elnök meghúzott pár vörös vonalat, amit az irániak egyelőre nem akarnak tudomásul venni és elfogadni” – mondta, majd hozzátette, hogy Trump ugyan a megállapodásban érdekelt, de előfordulhat, hogy úgy dönt, hogy kimerült a diplomáciai eszköztára.
A régióban összevont amerikai haderő jelenleg két repülőgép-hordozót, vagy egy tucat hadihajót, több száz vadászgépet és egy sor légvédelmi rendszert számlál, bár ezek egy része jelenleg is úton van a rendeltetési helyére.
Trump retorikája és a csapatösszevonások arra utalnak, hogy csak egy igazán jelentős, minden bizonnyal nukleáris jellegű engedményért lesz hajlandó eltekinteni az erő alkalmazásától. Ugyan a lap megjegyzi, hogy Trumpnál semmiben sem érdemes biztosnak lenni, de minden jel arra mutat, hogyha a tárgyalások nem érnek célt, akkor meghúzza a ravaszt.
Ezt támasztják alá az Axios izraeli forrásai is, akik szerint a Netanjahu-kormány egy napokon belül kirobbanó háborúra készül. A portált ugyanakkor az amerikai forrásai (pl. Lindsey Graham republikánus szenátor) arról tájékoztatták, hogy a légicsapások megindításához még hetekre lesz szüksége Washingtonnak, mások szerint azonban hamarabb is készen állhat a támadásra.
„A főnöknek kezd tele lenni puttonya. Vannak körülötte, akik óvják attól, hogy háborúba kezdjen Iránnal, de szerintem 90 százalék esélye van annak, hogy az elkövetkezendő hetekben katonai akciót fogunk látni” – mondta Trump egyik tanácsadója.
