A 2023-as lengyel parlamenti választás előtt az akkori kormánytöbbség négy olyan kérdésre kért választ a képviselőválasztás napján, amelyekről azt állította, hogy a „nem” válasszal az ellenzék – azaz a mostani kormánypártok – terveit kellene elutasítani: kiárusítsák-e a nemzeti vagyont, felemeljék-e a nyugdíjkorhatárt, lebontsák-e a kerítést a belarusz határon és befogadjanak-e illegális bevándorló tömegeket Ázsiából és Afrikából. Az ellenzék hiába tiltakozott a kérdések megfogalmazása ellen és hiába mondta, hogy ezek nem az ő szándékai, ezért jobb híján a népszavazás bojkottjára szólította fel a választópolgárokat.
Ők pedig átláttak a szitán: míg maga a választás 74 százalékos rekordrészvételt hozott, a népszavazásban mindössze 40 százalék vett részt, így az érvénytelen lett – bár akik részt vettek, azoknak 95 százaléka nemet mondott az állítólagos ellenzéki tervekkel szemben abszurd módon feltett kérdésekre. Pontosan ugyanaz történt, mint Magyarországon 2022-ben az iskolai nemi felvilágosításról és ehhez hasonló kérdésekről a választásokkal azonos napon tartott népszavazással: az is érvénytelen lett, bár ez nem zavarja a kormányt abban, hogy azóta is az egész nép akarataként hivatkozzon a megbukott referendumra.
A népszavazás előtti kampány is hasonlított a két országban: állami óriásvállalatok – bankok, biztosító, vasút, hadiipari és energetikai konszern – költöttek rengeteg közpénzt a kormány által sugallt válaszok és a részvétel érdekében. Az Orlen olajcég volt vezetője, a jelenleg európai parlamenti mentelmi jog mögül védekező Daniel Obajtek ellen jó ideje folytatja az eljárást a mostani kormány nyolmozóhatósága, mert mesterséges üzemanyagár-csökkentéssel próbált segíteni az előző kormánynak. Vádirat még sehol, ahogy a pénzügyi visszaélések miatti büntető eljárás elől Magyarországra szökött Zbigniew Ziobro volt igazságügyi miniszter ügyében is több mint másfél év alatt sikerült egy vádiratig eljutni.
https://hvg.hu/vilag/20251107_A-lengyel-parlament-hozzajarult-a-Budapesten-bujkalo-volt-igazsagugyi-miniszter-orizetbe-vetelehez
Valószínű tehát, hogy az Orlen alapítványának volt elnöknője se jut el egy jogerős ítéletig a következő, 2027-es választások előtt, de most mindenesetre zár alá vették három lakását és egy telkét, amelyek összértéke még így is kevesebb annál a 4,6 millió zlotynál (kb. 420 millió forint), amennyit a népszavazással kapcsolatos propagandára, főleg az ellenzék és személy szerint a mostani miniszterelnök, Donald Tusk gyalázására költöttek gazdaságfejlesztés és az innováció támogatása helyett, ami az alapítvány alapszabálya szerint a céljuk lett volna.
Ez az asszony – a lengyel média az ottani szabály szerint gyanúsítottként már csak úgy nevezi meg, hogy Katarzyna R. – nem politikus, nem vezető közéleti személyiség, tehát kérdés, hogy a ma már ellenzékben lévő és amúgyis pénzügyi nehézségekkel küzdő korábbi kormánypárt mennyire tud neki segíteni. De 2023 őszén láthatóan nem gondolt arra, hogy a szabálytalanságba személyesen is bele lehet bukni.
Kérdés, hogy nálunk a Szerencsjáték Zrt. vezetői gondolkodnak-e ilyesmin, amikor véletlenül éppen oda szerveznek koncerteket népszerű fellépőkkel, ahol a Fidesz támogatásra szorul.
https://hvg.hu/itthon/20260304_szerencsejatek-ingyenkoncert-billego-korzet
