„Nem küldök katonákat sehova. Ha mégis ezt tervezném, biztosan nem mondanám el önnek” – jelentette ki az Egyesült Államok elnöke a Takaicsi Szanae japán miniszterelnökkel való találkozója miatt tartott sajtótájékoztatón, amikor arról kérdezték, tervez-e csapatokat vezényelni Közel-Keletre az Iránnal való konfliktus miatt. Trump ezután még egyszer megerősítette első mondatát, és hozzátette, mindent megtesznek, ami szükséges.
Amellett, hogy azt pedzegette, hogy az Egyesült Államok nem készül szárazföldi erőket küldeni Iránba, arról is beszélt, hogy nem értett egyet az izraeli légicsapással a dél-iráni földgázmező ellen, amit közölt Benjámin Netanjahu izraeli kormányfővel is. Hozzátette, hogy ugyan Izraellel mint szövetségessel összehangolják a lépéseket, de ilyen esetek előfordulhatnak, ugyanakkor több hasonló nem fog megtörténni.
Az amerikai elnök az iráni konfliktus világgazdasági hatásaival kapcsolatban kifejtette, hogy nem könnyen hozta meg a döntést a katonai művelet elindításáról, mert számított a piaci reakciókra, akkor is, ha azok alatta maradtak annak, amivel számolt. „Gondoltam, hogy az olaj ára fel fog menni, és a gazdaság teljesítménye kicsit lemegy, de azt gondoltam, hogy sokkal rosszabb lesz, és most már hamarosan véget ér” – fogalmazott Donald Trump, aki hangozatta, az iráni rezsim ellen indított katonai beavatkozás lezárulta után a világ „sokkal biztonságosabb lesz".
Az elnök a Hormuzi-szoros közlekedésének biztonságával kapcsolatban kifejtette, hogy azok a NATO-tagországok nem voltak hajlandóak segítséget nyújtani, amelyek energiaellátása a szállítási útvonalra épül. Megjegyezte, hogy az érintett államok most már „sokkal kedvesebbek” lettek, amit ugyanakkor megkésettnek nevezett.
Az elnök megerősítette, hogy 200 milliárd dollár pótlólagos költségvetési forrást kértek katonai célokra a kongresszustól, ami jórészt a hadianyagok pótlásához szükséges az iráni konfliktus lezárulta után. Az elnök az összeg elhanyagolható tekintve, hogy mire kivánjáj felhasználni.
Egyben kritizálta elődjét, Joe Bident, aki – Donald Trump szerint – katonai eszközből „túl sokat adott Ukrajnának”, majd nem pótolta a hiányzó készleteket. Emlékeztetett arra, hogy az amerikai védelmi ipar meghatározó szereplői több üzemet építenek, a kivitelezések már tartanak, aminek nyomán az amerikai fegyverek és hadianyagok gyártási kapacitásai nagy mértékben növekednek.
