A New York Times úgy tudja, hogy az amerikai adminisztráció egy tizenöt feltételből álló tervet nyújtott át Iránnak, melyek teljesítését a közel-keleti háború befejezéséhez kötötte. A hírt megerősítette az izraeli sajtó is, az viszont nem egyértelmű, hogy Jeruzsálem milyen szinten vesz részt a folyamatban. Donald Trump Pakisztán közvetítésével juttatta el a javaslatot Teheránnak, amely már korábban felajánlotta, hogy közvetít a háborúzó felek közt.
Noha az amerikai napilap nem látta a teljes listát, értesüléseik szerint a feltételek döntő része olyan pontokat tartalmaz, amelyeket az Egyesült Államok már a háború kitörése előtt is megfogalmazott. Ide tartozik az iráni nukleáris és ballisztikus rakétaprogram kérdése, valamint a rezsim által támogatott szervezetek – így a Hezbollah és a Hamász – finanszírozásának megszüntetése. Emellett szerepel a Hormuzi-szoros hajózhatóságának helyreállítása is, amelynek jelenlegi, korlátozott állapota jelentős terheket ró a világgazdaságra.
Ebrahim Zolfaghari, az iráni hadsereg egyik szóvivője egy előre felvett televíziós beszédben kigúnyolta az amerikai javaslatot, mondván: az USA beijedt, és megállapodásként akarja eladni a kudarcát. Utalt arra is, hogy a háború Amerika és partnerei közt is feszültséget okoz, valamint kijelentette, hogy soha nem fognak megegyezni.
https://hvg.hu/360/20260318_usa-iran-haboru-strategiai-passzivitas-hormuzi-szoros-kozel-kelet-kereskedelem-vezstesek-migracio-hvg
Ugyanakkor a NYT arra is felhívja a figyelmet, hogy az iráni vezetésen belül a belső kommunikáció is nehézkes, így az amerikai javaslatot aligha tudják érdemben megtárgyalni. Emlékeztetőül: a konfliktus is úgy kezdődött, hogy az egy helyen tanácskozó tisztviselőket, köztük Ali Hámenei legfőbb vallási vezetőt, egyetlen csapással tudták kiiktatni.
Mint a HVG korábbi elemzése kifejti, Trump az iráni energetikai infrastruktúra támadását helyezte kilátásba, majd hétfő reggeli posztjában közölte, hogy öt napra felfüggeszti az erőművek és energetikai infrastruktúra elleni támadásokra vonatkozó fenyegetését, miután a hétvégén az USA és Irán eredményes párbeszédet folytatott a közel-keleti ellenségeskedés teljes rendezéséről.
Hétfőn éjszaka járt volna le az elnök 48 órás ultimátuma, miszerint ha Teherán nem teszi hajózhatóvá a Hormuzi-szorost, akkor az USA lerombolja az iráni erőműveket. Még a felszólítás lejárta előtt Irán a szoros teljes lezárásával és a Perzsa-öbölben lévő arab olajtermelő monarchiák energetikai létesítményeire mért csapásokkal fenyegetőzött. Egyelőre nem világos, hogy Trump részéről csak újabb „zavarkeltésről” van-e szó, vagy megfutamodásról, esetleg 180 fokos fordulatról.
A teheráni külügyminisztérium tagadta a tárgyalásokat, az Axios amerikai hírportál viszont úgy tudja, hogy Trump küldötte, Steve Witkoff és Abbasz Aragcsi iráni külügyminiszter között Egyiptomon, Törökországon és Pakisztánon keresztül valóban sor került üzenetváltásokra. A Mehr iráni hírügynökség szintén megerősítette a kezdeményezéseket. Trump azonban már azzal hencegett, hogy több fontos ponton egyetértés van, sőt Irán lemondott a nukleáris programról.
Még nehéz eldönteni, hogy mennyire komoly az amerikai puhatolózás és az iráni szándék, de a jó hírekre kiéhezett piacok máris kedvezően reagáltak, az olaj ára esésnek indult, a részvények emelkedni kezdtek.
