Az amerikai elnök bejelentette: az Iránnal való produktív egyeztetések után öt nappal elhalasztja az ország erőműveinek lebombázását. A gazdasági hatások azonnaliak voltak. Újabb fordulatot az hozott, amikor Irán bejelentette: dehogy egyeztetett Trumppal.
Öt nappal elhalasztja az iráni energetikai infrastruktúra lebombázását, miután a hétvégén eredményes tárgyalásokat folytatott Iránnal – jelentette be közösségi oldalán az amerikai elnök magyar idő szerint nem sokkal dél, keleti parti amerikai idő szerint kicsivel reggel hét óra után. Néhány perccel azt követően, hogy a fejleménynek világszerte híre ment,
esni kezdett a nyersolaj világpiaci ára.
Az amerikai West Texas Intermediate (WTI) hordónkénti ára cikkünk készültekor közel 99 dollárról 87 dollárra csökkent, majd 92-ig kapaszkodott vissza. A norvég Brent 113 dollárról ment le 101-re, mielőtt megint a 106-ot közelítette volna. Az orosz Uralról annak komplikált helyzete miatt nem állnak rendelkezésre azonnali adatok, de borítékolható, hogy annak az ára is követte a trendet.
Az árletörés utáni mérsékelt visszadrágulás mögött minden bizonnyal az áll, hogy Donald Trump eredményes tárgyalásokról szóló bejelentésére reagálva Irán közölte: semmiféle közvetlen vagy közvetett módon nem tárgyaltak a konfliktus enyhítéséről az amerikai elnökkel.
Ami azt jelenti, hogy ismét a TACO-jelenséggel állunk szemben: Trump Always Chickens Out, vagyis Trump mindig megfutamodik. Az elnök hétvégén 48 órás ultimátumot adott Iránnak a Hormuzi-szoros teljes megnyitására, ennek elmaradása esetére belengette a teljes iráni energia-infrastruktúra megsemmisítését. Erre Irán visszafenyegette, hogy válaszul lebombázzák az izraeli erőműveket és minden olyan létesítményt, amely az amerikai katonai bázisoknak energiát szolgáltat.
Trump ultimátuma magyar idő szerint kedden 0 óra 45 perc körül járt volna le. Így azonban maradt még öt nap – jelen állás szerint.
A trumpi fejleményekre a forint is reagált. A reggel óta hullámvasutazó magyar fizetőeszköz egy pillanat alatt 393-ról 390 alá erősödött az euróval szemben, majd egy újabb, kisebb gyengülési hullám meglovagolása után a cikk írásakor 391-en áll.
A lángoló Közel-Kelet, valamint a lényegében lezárt Hormuzi-szoros a feje tetejére állította a világ fosszilisenergia-piacát, de a beszűkült ellátás és a kirobbanó árak egyértelmű nyertese Oroszország. Trump pedig Venezuela után nem tudott újabb gyors és látványos, népszerűségnövelő győzelmet aratni, helyette égbe küldte az amerikai üzemanyagárakat. Utóbbiba több elnök is belebukott már.
