Az egyre hevesebbé váló támadások újabb hulláma folytatódik.
Teherán Bahreinre és Kuvaitra támad, miközben folynak az erőfeszítések a Hormuzi-szoros megnyitására Irán közvetlen felügyelete nélkül – írja az aktuális helyzetről a Guardian. A cikk szerint az események aláássák a két ország közötti törékeny ideiglenes békemegállapodást, és arra késztették Donald Trumpot, hogy erőszakkal fenyegessen.
Vasárnap Teherán drón- és rakétatámadásokat indított Bahrein és Kuvait ellen, miután az USA újabb csapásokat mért Irán déli részén található célpontokra, és azzal fenyegetett, hogy leállítja a háború befejezését célzó tárgyalásokat. Trump szerint eljöhet a pillanat, amikor az USA „katonai úton végzi el a feladatot”. Megjegyezte:
Ha ez bekövetkezik, az Iráni Iszlám Köztársaság többé nem fog létezni!
Az amerikai haderő Közel-Keletért is felelős irányítási törzsének közleménye szerint ez válaszcsapás volt azért, mert csütörtökön dróntámadás ért egy szingapúri zászló alatt hajózó kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban.
Kuvait, amely egy jelentős amerikai katonai bázisnak ad otthont, közölte, hogy két ballisztikus rakétát elfogott, és nem érkezett jelentés sérültekről vagy károkról, míg Bahrein belügyminisztériuma szerint az iráni támadások megrongáltak egy lakóépületet a nemzetközi repülőtér közelében, de senki sem vesztette életét.
A legújabb erőszakos események kiváltó oka az a törekvés, hogy a Hormuzi-szoros újra megnyíljon minden hajóforgalom számára Irán közvetlen felügyelete nélkül. A stratégiailag kritikus jelentőségű vízi utat, amely a háború előtt a világ olaj- és cseppfolyós gázkészleteinek ötödét szállította, régóta nemzetközi átjárónak tekintik.
Az amerikai–iráni diplomáciai egyezkedés a partvonalra szorította Izraelt, amely nem fogja feladni a saját érdekeit. Az USA és Izrael viszonya ugyanakkor alighanem túljutott a zenitjén, miközben Irán sorra játssza ki aduit Donald Trump ellen.
Az amerikai hadsereg jelezte, hogy légicsapásai „válaszul szolgáltak az iráni agresszióra a kereskedelmi hajózás ellen”. Washington az Omán partjai mentén húzódó déli útvonalat támogatja, míg Teherán – amely díjat szedne a szoros használatáért – azt szeretné, ha a hajók az ő vizein átvezető északi útvonalat használnák.
A háború kitörése óta a szoros lezárása miatt több száz hajó, köztük olajjal megrakott tartályhajók is, rekedtek az Öbölben. Néhányuk az elmúlt két hétben megkockáztatta az átkelést, ami miatt az olajárak a háború előtti szintek közelébe estek vissza, és ezzel megkönnyebbülést hoztak a világ gazdaságainak.
Az iráni konfliktusban tapasztalt pozitív elmozdulás kapcsán logikusan merül fel a klasszikus kérdés: cui prodest – kinek használt mindez? Több mint száz nap fegyveres és diplomáciai konfrontáció után nemcsak az a kérdés, hogy sikerül-e tartósan megállítani a harcokat, hanem az is, hogy a szereplők mit nyertek, mit vesztettek, és milyen új kockázatokat hagy maga után a mostani szándéknyilatkozat.
Nyitóképünk illusztráció, a Hormuzi-szoros hajóforgalma. Fotó: AFP
Jól ismert modellek az élen.
