Tíz budapesten állomásozó orosz diplomata kiutasítását jelentette be kedden Orbán Anita, miután azok a Külügyminisztérium indoklása szerint megszegték a Bécsi egyezményben foglaltakat. A bejelentés után Oroszország több képviselője is gyors és fájdalmas reakciót ígért, ideértve Marija Zaharova külügyi szóvivőt, valamint Alekszej Csepát, a Duma Külügyi Bizottságának alelnökét. Utóbbi szerint az az elsődleges, hogy megteszik ugyanazt, amit a magyar fél, és kiemelte, hogy szerinte ez a döntés maga után vonhatja Magyarország és Oroszország közös projektjeinek idő előtti lezárását. Szergej Lavrov, Oroszország külügyminisztere cikkünk megjelenéséig nem tett említést az esetről, Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője viszont kijelentette, hogy ezután is fontosnak tartják a magyar–orosz köteléket. Hozzátette, továbbra is nyitottak maradnak a kapcsolatok további fejlesztésére, de azt is megerősítette, hogy ez a lépés nem maradhat válasz nélkül. A budapesti nagykövetség “adekvát és kemény” reakciót emlegetett.
Az már Orbán Anita szavaiból is sejthető volt, majd Rácz András Oroszország-szakértő is megerősítette, hogy a magyar kormány döntése mögött a budapesti nagykövetségen zajló hírszerzési tevékenység áll. Korábban az orosz Agensztvo oknyomozó portál írt arról, hogy a képviselet 47 alkalmazottjából 15 bizonyítottan, további 6 pedig feltételezhetően rendelkezik titkosszolgálati kötődéssel. A kiutasításoknak köze lehet ahhoz a listához, amelyről Panyi Szabolcs számolt be májusban: ebben gyűjti össze a magyar kémelhárítás a diplomáciai fedésben dolgozó feltételezett kémeket. Az oknyomozó újságíró szerint az előző hasonló dokumentumot az Orbán-kormány 2022-ben elutasította, de az új kormány láthatóan alapjaiban változtatja meg a két ország közötti kapcsolatot. A keleti nyitás politikája után augusztusban már a Magyar Közlönyben is megjelent a hivatalos álláspont, miszerint “Oroszország magatartása fenyegetést jelent Magyarországra”.
Orbán Anita döntése nem egyedi eset, az elmúlt években mintegy hatszáz orosz diplomatát utasítottak ki az Európai Unió tagállamaiból, ezekre a lépésekre Moszkva szinte minden esetben ugyanúgy reagált: éppen annyi, vagy megközelítőleg annyi diplomatát utasít ki Oroszországból, ahány orosznak el kell hagynia az adott uniós országot.
https://hvg.hu/360/20220426_kiutasitas_diplomatak_Oroszorszag_Europai_Unio_NATO_Magyarorszag_hirszerzes_Stratfor
Csehország 2021-ben tizennyolc orosz diplomata kiutasítása mellett döntött, melyre válaszul az orosz fél Csehország húsz képviselőjét küldte haza. Ez a szokás nem változott az orosz–ukrán háború óta. 2023-ban Norvégia tizenöt orosz diplomatát utasított ki az országból, arra hivatkozva, hogy hírszerzési tevékenységet végeztek, válaszul Oroszország tizenöt norvég diplomatát küldött vissza. Ugyanebben az évben a németországi tömeges kiutasításra Marija Zaharova nagyon hasonlóan reagált, mint a keddi magyarországi eseményekre, közölte, hogy Oroszország ugyanilyen módon kíván válaszolni. Idén év elején újabb orosz–német diplomáciai konfliktus alakult ki, akkor Oroszország “szimmetrikus választ” ígért, ebben az esetben egy-egy diplomatának kellett elhagynia állomáshelyét.
Bár egyelőre még nem ismert, hogy hány magyar diplomatát terveznek kiutasítani Oroszország területéről, de várhatóan ezúttal is szimmetrikus választ adnak. Annak ellenére is, hogy a moszkvai külképviselet létszámát tekintve jelentősen kisebb, mint a magyarországi orosz követség, az ugyanis nagyjából 15 fővel működik. A magyar követséget jelenleg ideiglenes ügyvivő vezeti, miután júliusban Orbán Anita sok más misszióvezetőhöz hasonlóan Konkoly Norbertet is felmentette. Utódját egyelőre nem nevezte meg a Külügyminisztérium, így több nyitott kérdés is van a személyi állománnyal kapcsolatban.
https://hvg.hu/360/20260909_az-orosz-diplomatak-kiutasitasa-a-nagykovetseg-mukodeset-is-veszelyezteti
Nyitókép: A moszkvai magyar nagykövetség épülete. Fotó: Google Street View.
