Tíz budapesten állomásozó orosz diplomata kiutasítását jelentette be kedden Orbán Anita, miután azok a Külügyminisztérium indoklása szerint megszegték a Bécsi egyezményben foglaltakat. A bejelentés után Oroszország több képviselője is gyors és fájdalmas reakciót ígért, ideértve Marija Zaharova külügyi szóvivőt, valamint Alekszej Csepát, a Duma Külügyi Bizottságának alelnökét. Utóbbi szerint az az elsődleges, hogy megteszik ugyanazt, amit a magyar fél, és kiemelte, hogy szerinte ez a döntés maga után vonhatja Magyarország és Oroszország közös projektjeinek idő előtti lezárását. Szergej Lavrov, Oroszország külügyminisztere cikkünk megjelenéséig nem tett említést az esetről, Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője viszont kijelentette, hogy ezután is fontosnak tartják a magyar–orosz köteléket. Hozzátette, továbbra is nyitottak maradnak a kapcsolatok további fejlesztésére, de azt is megerősítette, hogy ez a lépés nem maradhat válasz nélkül. A budapesti nagykövetség “adekvát és kemény” reakciót emlegetett.
Az már Orbán Anita szavaiból is sejthető volt, majd Rácz András Oroszország-szakértő is megerősítette, hogy a magyar kormány döntése mögött a budapesti nagykövetségen zajló hírszerzési tevékenység áll. Korábban az orosz Agensztvo oknyomozó portál írt arról, hogy a képviselet 47 alkalmazottjából 15 bizonyítottan, további 6 pedig feltételezhetően rendelkezik titkosszolgálati kötődéssel. A kiutasításoknak köze lehet ahhoz a listához, amelyről Panyi Szabolcs számolt be májusban: ebben gyűjti össze a magyar kémelhárítás a diplomáciai fedésben dolgozó feltételezett kémeket. Az oknyomozó újságíró szerint az előző hasonló dokumentumot az Orbán-kormány 2022-ben elutasította, de az új kormány láthatóan alapjaiban változtatja meg a két ország közötti kapcsolatot. A keleti nyitás politikája után augusztusban már a Magyar Közlönyben is megjelent a hivatalos álláspont, miszerint “Oroszország magatartása fenyegetést jelent Magyarországra”.
Orbán Anita döntése nem egyedi eset, az elmúlt években mintegy hatszáz orosz diplomatát utasítottak ki az Európai Unió tagállamaiból, ezekre a lépésekre Moszkva szinte minden esetben ugyanúgy reagált: éppen annyi, vagy megközelítőleg annyi diplomatát utasít ki Oroszországból, ahány orosznak el kell hagynia az adott uniós országot.
Az orosz diplomaták tömeges kiutasítási hulláma miatt pozíciókat veszített orosz titkosszolgálatok más, számukra biztonságosnak számító országokban folytathatják a tevékenységüket, például Magyarországon – állítja a Stratfor geopolitikai portál. Megerősödhet a nem fedésben dolgozó, úgynevezett illegális hírszerzők szerepe, miközben az orosz titkosszolgálaton belül történő tisztogatások csökkenthetik a kémek motivációját. A legrosszabb helyzetben az általuk beszervezett ügynökök vannak: ha akarnak, akkor sem tudnak kiszállni, miközben éppen most vállalják a legnagyobb kockázatokat.
Csehország 2021-ben tizennyolc orosz diplomata kiutasítása mellett döntött, melyre válaszul az orosz fél Csehország húsz képviselőjét küldte haza. Ez a szokás nem változott az orosz–ukrán háború óta. 2023-ban Norvégia tizenöt orosz diplomatát utasított ki az országból, arra hivatkozva, hogy hírszerzési tevékenységet végeztek, válaszul Oroszország tizenöt norvég diplomatát küldött vissza. Ugyanebben az évben a németországi tömeges kiutasításra Marija Zaharova nagyon hasonlóan reagált, mint a keddi magyarországi eseményekre, közölte, hogy Oroszország ugyanilyen módon kíván válaszolni. Idén év elején újabb orosz–német diplomáciai konfliktus alakult ki, akkor Oroszország “szimmetrikus választ” ígért, ebben az esetben egy-egy diplomatának kellett elhagynia állomáshelyét.
Bár egyelőre még nem ismert, hogy hány magyar diplomatát terveznek kiutasítani Oroszország területéről, de várhatóan ezúttal is szimmetrikus választ adnak. Annak ellenére is, hogy a moszkvai külképviselet létszámát tekintve jelentősen kisebb, mint a magyarországi orosz követség, az ugyanis nagyjából 15 fővel működik. A magyar követséget jelenleg ideiglenes ügyvivő vezeti, miután júliusban Orbán Anita sok más misszióvezetőhöz hasonlóan Konkoly Norbertet is felmentette. Utódját egyelőre nem nevezte meg a Külügyminisztérium, így több nyitott kérdés is van a személyi állománnyal kapcsolatban.
A magyarországi orosz nagykövetség olyan létszámmal működött, amire a régióban nincs példa, ezzel a saját szövetségeseink biztonságának ártottunk eddig. A mostani magyar kiutasításokra az orosz külügy kemény választ ígért, de meddig mehetnek el?
Nyitókép: A moszkvai magyar nagykövetség épülete. Fotó: Google Street View.
