A sorozatos kiutasítások után az orosz hírszerzőknek még fontosabbá vált Magyarország
12 perc
2022.04.26. 04:30
Az orosz diplomaták tömeges kiutasítási hulláma miatt pozíciókat veszített orosz titkosszolgálatok más, számukra biztonságosnak számító országokban folytathatják a tevékenységüket, például Magyarországon – állítja a Stratfor geopolitikai portál. Megerősödhet a nem fedésben dolgozó, úgynevezett illegális hírszerzők szerepe, miközben az orosz titkosszolgálaton belül történő tisztogatások csökkenthetik a kémek motivációját. A legrosszabb helyzetben az általuk beszervezett ügynökök vannak: ha akarnak, akkor sem tudnak kiszállni, miközben éppen most vállalják a legnagyobb kockázatokat.
Egy fekete Samsung okostelefont vett elő a bolgár védelmi minisztérium egyik magas rangú tisztviselője, miután leült az íróasztalához, majd nyolcvan percen át a hivatali számítógépén megjelenített titkos katonai dokumentumokat fotózott ki. A tisztviselő nem sejtette, hogy a bolgár kémelhárítás egy ideje már gyűjti a bizonyítékokat ellene. Az irodai szobáját titokban bekamerázták, így amikor tavaly december elején a képernyőfotókat készítette, az elhárítás mindent videóra vett. Erről a Wall Street Journal magazinjának cikke számolt be tavaly év elején.
A bolgár elhárítás által lekapcsolt bolgár kém egy olyan orosz kémhálózatnak dolgozott Bulgáriában, amely nemcsak a NATO-ról, hanem az amerikai Központi Hírszerző Ügynökségről (CIA), Ukrajnáról és a vitatott dél-kaukázusi területen, Hegyi-Karabahban zajló konfliktusról gyűjtött információkat.
A kémhálózatban öt férfit és egy nőt, köztük a csoport állítólagos vezetőjét azonosították és fogták el. Mindannyiuk letartóztatták és kémkedéssel vádolják. A feltételezett kémkör ügynökei a védelmi minisztériumban, a katonai hírszerzésben és a bolgár parlamentben betöltött pozícióik révén férhettek hozzá titkos NATO-, EU- és bolgár információkhoz. A bolgár ügyészek szerint a hidegháború óta ez volt a legnagyobb kémelhárítási akció az országban.
Oroszország a NATO és az Európai Unió legkisebb és legsebezhetőbb tagállamaiban a korábban hosszú éveken át felépített kapcsolatait és barátságait használja arra, hogy kémhálózatokat építsen ki és hozzáférjen a nyugati titkokhoz. Bulgária, amely egykor a Szovjetunió egyik leghűségesebb szövetségese volt, 2004-ben csatlakozott a NATO-hoz, 2007-ben pedig az EU-hoz. Oroszország azonban továbbra is befolyást gyakorol a balkáni állam belügyeire és hírszerző szolgálataira, mégpedig a szoros gazdasági kapcsolatok és az üzleti vezetőkkel, politikusokkal és hírszerző tisztekkel fenntartott kiváltságos kapcsolatai révén.
Ne legyenek kétségeink afelől, hogy más kelet-európai NATO-és EU-s tagállamban is ugyanilyen intenzív hírszerzést folytatnak az oroszok – főleg azokban az országokban, amelyek gazdasági és politikai elitjében mélyebb kapcsolatokat építettek ki.