szerző:
Dobos Emese
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Míg sokan kiadásként tekintenek a körforgásos gazdaságra való átállásra, a nemzetközi tapasztalatok alapján növekszik a cég profitja egy ilyen projekttel.

Mennyire van körforgásban a hazai gazdaság? A Körforgásos Gazdaság Platform a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) szakmai vezetésével és a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. szakmai támogatásával felmérést készített a körforgásos gazdaság hazai potenciáljáról.

A felmérésben közel 90 szervezet vett részt, melyek 84 százaléka a vállalati szektorban működik, ezen belül többségük (60%) kis- és középvállalat. A körforgásos gazdaság fogalmát a válaszadók többsége ismeri, de az ehhez kapcsolódó, már működő tevékenységek közül a legtöbben a szelektív hulladékgyűjtést jelölték meg. A koncepció azonban nem szűkíthető le a hulladékgazdálkodás önmagában is összetett kérdéskörére, hiszen a jelenleg elterjedt lineáris gazdasági modellről a körforgásos gazdaságra való átállás nem pusztán a hulladékok keletkezésének megelőzése és környezetbarát kezelésének problémáit jelenti.

Mi a körforgásos gazdaság?

A körforgásos gazdasági modellben – a lineárissal szemben – a folyamatok zárt körben történnek, a hulladék szinte 100 százalékban hasznosul, a biológiai, illetve technológiai alkotórészek minőségi veszteség nélkül visszakerülnek a körfolyamatokba, így nem keletkezik hulladék. A körforgásos gazdaságra való áttérés tehát nem más, mint a piacok, a fogyasztók és a természeti erőforrások közti viszony újragondolása, a természeti erőforrásokkal való felelős gazdálkodás révén.

©

Milyen körforgásos gazdasághoz köthető tevékenységek működnek a hazai cégeknél?

  • szelektív hulladékgyűjtés (56 százalék)
  • zöld beszerzés (43 százalék)
  • szemléletformálás (40 százalék)

A 2025-ig megvalósítandó tervek között szintén elsősorban konvencionális tevékenységek szerepelnek: a legtöbben a beszállítók felé támasztott, környezeti szempontú ajánlások (elvárások) szigorítását, a körforgásos gazdasághoz köthető üzleti partnerség kialakítását (B2B) és a felhasznált energia megújuló forrásokból történő fedezésének növelését tervezik. A felmérésben részt vevő cégek még nem alkalmazzák az új modelleket, nem terjedt el a megosztás alapú gazdaság vagy az Ipar 4.0 alkalmazása. A három legfontosabb téma egyébként, amivel a válaszadók szerint foglalkozni kellene: a jó gyakorlatok megismerése (73%), a fejlesztési (innovációs) lehetőségek (59%), valamint a körforgásos gazdaság fogalmainak és céljainak ismerete (54%).

Kiadás – a bevételért

Tovább nehezíti az átállást és a váltást, hogy a hazai válaszadók 38%-a kiadásként tekint a körforgásos gazdaságra való áttérésre, míg a nemzetközi tapasztalatok szerint, azoknak a vállalatoknak több mint felénél, ahol már vannak ilyen projektek, a profit növekedett. Így a felmérés rámutat arra is, hogy kiemelten fontos lenne annak megértése, költségcsökkentés érhető el a körforgásos gazdasággal, hiszen az erőforrás-hatékonyság, a fel nem használt víz, energia és nyersanyag pénzügyi megtakarítást jelent.

Mit tartanak a legnagyobb kihívásnak a körforgásos gazdaságra átállás terén?

  • tudatos fogyasztói magatartás
  • egyszer használatos műanyagok kiváltása
  • másodlagos nyersanyagok piacának fejlesztése 

Sajnos sereghajtók vagyunk az EU 2018-as ökoinnovációs indexén: Magyarország az átlagtól lemaradva, a 24. helyen szerepel. De ez persze nem jelenti azt, hogy ne lennének itthon is már jó példák: többek között ilyen a Tesco élelmiszermentő programja, vagy a Biofilter Zrt. tevékenysége: a vállalatnál élelmiszerhulladékból lesz energia, a Nestlé újrahasznosítható vagy újrafelhasználható csomagolóanyagai a MOL és a Pannon Egyetem közös fejlesztése, a gumibitumen mellett.

Dobos Emese Gazdaság

Akár százezreket is lehet spórolni a komposztálással

Egy átlagos háztartásban keletkező hulladék akár fele is komposztálható lehetne, ám egyelőre kevesen élnek ezzel a lehetőséggel. Az EU 2023-tól kötelezővé teszi a biohulladék szelektív gyűjtését, azt viszont még nem látni, ezt hogyan fogjuk itthon megvalósítani.

Dobos Emese Gazdaság

Évente ötvenezer forintnyi élelmiszert dobunk ki a kukába

Rengeteg élelmiszer kerül a szemétbe, és a hulladék több mint feléért a háztartások felelősek. Mindez nemcsak gazdaságnak jelent számottevő kiesést, de a klímaváltozást is befolyásolja, hiszen a maradékok megsemmisítése környezetszennyező és költséges, a készétel-adományozás pedig a gyakorlatban komoly nehézségekbe ütközik.

Ingyenes telefonálással erősít a Facebook, regisztrálni sem kell hozzá

Ingyenes telefonálással erősít a Facebook, regisztrálni sem kell hozzá

Nagy-Kálózy Eszter és Rudolf Péter otthonából nézhetjük végig Csehov házasságát

Nagy-Kálózy Eszter és Rudolf Péter otthonából nézhetjük végig Csehov házasságát

Nincs kockázatuk a Balatonban kimutatott gyógyszerhatóanyag-maradványoknak

Nincs kockázatuk a Balatonban kimutatott gyógyszerhatóanyag-maradványoknak