#körforgásos gazdaság

Természeti kockázatok, körforgásosság, dekarbonizáció – mutatjuk, mihez kezdjen mindezzel egy vállalkozás

Mit kezdhetnek a vállalkozások a természeti kockázatokkal? Mit rejt a körforgásos gazdaság a hulladékkezelésen túl? Miért nehéz a beszállítói láncon végigverni a dekarbonizációt, de egyáltalán tényleg verni kell? Miért kérne egy profi vállalkozás nonprofit civilektől segítséget a fentiekhez? Lévai Gábor, a Scale Impact társalapítója, a HVG Impact Talks konferenciájának kurátora és műsorvezetője nem csak a fenti kérdéseket részletezi, de azt is elárulja, miről kellene beszélni a fenntarthatóság helyett, és mi köze van nonprofit társadalmi vállalkozásának a legnagyobb hazai cégek fenntarthatósági lépéseihez.



zCast: Mitől lett nagy a veszteség, és merre van a kiút a hulladékútvesztőből? – Vendégünk a Mohu operatív igazgatója

A palackvisszaváltás sikereiről és kihívásairól, a Mohu váratlanul nagy tavalyi veszteségéről, a költségcsökkentés kényszeréről és módjairól is szó esik a zCast idei őszi évadának utolsó előtti adásában. A vendég Runtág Tivadar, a Mol hulladékkezelő leányvállalatának operatív igazgatója, aki nemcsak arról beszél, miért és hogyan kívánják felfuttatni a hulladékkezelést, miért fontos ez a körforgásos gazdaság szempontjából, de elárulja azt is, mi indította arra, hogy sikeres olaj- és vegyipari karrierjét a hulladékiparra cserélje.




Mindennapjaink részévé vált a visszaváltás

2025 januárjáig már több mint 1 milliárd palack érkezett vissza a REpontokra. Ez akkora mennyiség, hogy ha ezeket az italcsomagolásokat egymás mellé tennénk, 5-ször is körbeérnék a földet az Egyenlítő mentén, de akár 20 ezer focipályát is be lehetne velük borítani. Ez a hatalmas mennyiség jól mutatja a hazai lakosság növekvő fogékonyságát és nyitottságát a környezetünk megóvása céljából bevezetett új megoldásokra egy fenntarthatóbb jövő érdekében.  


8,3 millió látogató, 1,4 millió hotdog és napi 60 eladott konyha – erős évet zárt az IKEA Magyarországon, és még csak most jönnek a „transformers bútorok” – interjú

Az IKEA már nemcsak olyan áruház, amely ágyat akar eladni, hanem amelyik minden mást, amitől jó lesz az alvás – erről beszélt a HVG-nek a svéd óriáscég régiós vezérigazgatója. David McCabe-et arról is kérdeztük, tervezik-e új áruház nyitását, és azt is megtudtuk, hogyan teljesített az IKEA, hány adag ikonikus húsgolyó és hány komplett konyha fogyott tavaly a meglévőkben.


150 millió légy egy csapásra – indul az első hazai lárvagyár, amelyről Áder János is szuperlatívuszokban beszél

Euró tízmillókból épült fel Magyarország első lárvafarmja, ahol légylárvák milliárdjainak segítségével állítanak elő prémium minőségű fehérjét szerves melléktermékekből. Ki fogja felvásárolni tonnaszám a lárvákat? Mitől fenntarthatóbb a rovarfehérje a hagyományosnál? Mit keres egy híresen rovarfób ország exállamfője a lárvagyár átadóján? Egyáltalán, hogyan hizlalják a takarmánylárvát? Ez a gyáravatás más volt, mint a többi.



Megtanultuk a rendszert – az 50 Ft-ok mellett a cél is motiválja a visszaváltókat (videó)

Már egy ideje működnek a REpont-automaták, kitapasztaltuk és megtanultuk a rendszert, és mostanra világossá vált, hogy használatuk azt a szemléletváltást is elhozta a lakosság körében, amit létrehozói vártak tőle. Hiszen amellett, hogy a visszajáró 50 forintoknak mindenki örül, egyre többen ismerik fel azt is, mennyire sokat tudnak tenni a visszaváltással a környezetvédelemért. Egy REpont-automatánál beszélgettünk az odaérkezőkkel arról, hogy mik a tapasztalataik a rendszerrel kapcsolatban.


Komoly állami ösztönzőkre lenne szükség a körforgásos gazdaság elterjesztéséhez

A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) munkacsoport-találkozót szervezett a körforgásos gazdaságról és a vállalatok ehhez kapcsolódó ESG-beszámolási kötelezettségeiről. Kiderült: az egyes iparágak között nagy eltérések lehetnek a felkészültség terén, az MNB-nek pedig egységes kérdéssort kellett készítenie a bankok számára, hogy a kölcsönhöz folyamodó ügyfelek azonos elbírálást kapjanak mindenhol.


Furfangos magyar megoldással a kávézacc is aranyat érhet

A kávé az egyik legkevésbé fenntartható módon előállítható élelmiszer, a termelésének és fogyasztásának néhány eleme azonban zöldebbé tehető. Erre tett kísérletet a Zaccmentő projekt, amely a kávézacc begyűjtésére keres megvalósítható megoldást. De nem kelti-e ezzel azt az illúziót, hogy a jelenlegi életmódunk a hozzá kapcsolódó élvezeti elemekkel fenntartható?


Fenntarthatósági díjat kapott a holisztikus hozzáállás az építészetben és egy forradalminak ígérkező új építőanyag

Az építési projekteket holisztikus, fenntarthatósági megközelítéssel lebonyolító hazai építésziroda, az Equinox International nyerte a magyarországi holland nagykövetség Tulipán-díját csütörtökön. Különdíjat is kiosztottak, amit egy forradalminak ígérkező alapanyagból, a kenderbetonból családi házakat építő Café Plusz Kft. nyert el.






Indul az új típusú hulladékkezelés, de mit hoz a magasabb költségeken kívül?

Drasztikusan növeli a cégek költségeit és vele az inflációt, kurtán-furcsán ítélték oda a koncessziót, feltűnően kedvező lépéseket tesz az érdekében a kormányzat, sokan kételkednek a sikerében – sorakoznak a kérdések a most szombaton induló új hulladékrendszerrel kapcsolatban, amelyet 35 évre kapott meg a Mol Nyrt. Mit vesz majd észre ebből egy mezei állampolgár, és egy hulladékát felelősen kezelni kívánó vállalkozás? Tényleg azért drágultak a sokszorosukra a környezetvédelmi termékdíjak, és módosították úgy a jogszabályokat, hogy kedvezzenek a kormány kedvenc olajcégének? Mire készül hulladékfronton a Mol? Nagyok az ambíciók, de nem örülhet mindenki felhőtlenül.



zCast: Júliustól megváltozik a hulladékgazdálkodás. De hogyan?

Kulcsszerepet kap a körforgásosság, külön felelősség kerül a gyártókra, és a lakosság is kiveheti a részét az új hulladékgazdálkodási rendszerben, amely július 1-jétől lép életbe Magyarországon. Erről beszélgettünk fenntarthatósági podcastunk legfrissebb adásában.