A propaganda működése, az erotikus álmok titka és Lucas háborúi: a HVG nagy nyári könyvajánlója 1. rész
Idén is összegyűjtöttük azokat a könyveket, amelyekkel szívesen eltöltenénk a nyarat.
Százmilliárdos nagyságrendű összeggel szállnának be a németek az oroszok sarkvidéki cseppfolyós földgáz projektjébe, miközben a mostani áradásokért jó eséllyel a klímaváltozás a felelős.
Európai parlamenti képviselők és klímaaktivisták közösen próbálják felhívni Németország figyelmét, hogy miközben a feltehetőleg a klímaváltozás okozta áradáshullámokkal küzdenek, nem kéne olyan, környezetszennyező projekteket támogatniuk, amelyek épp káros hatással vannak az ökoszisztémára – írja a Sky News.
A Sky szerint a német kormány azt tervezgeti, hogy 300 millió euróval, átszámítva nagyjából százmilliárd forinttal száll be Oroszország második cseppfolyós földgáz projektjébe. Az oroszok a szibériai sarkvidéken hoznának létre földgáztelepeket, amelyet folyékony halmazállapotra lehűtve szállítanának el onnan (ez az eljárás jóval biztonságosabb és hatékonyabb, mint a gáz szállítása önmagában).
Miközben tehát a német belügyminiszter a klímaváltozás számlájára írja a már több mint száz áldozattal járó árhullámot Németország nyugati részén, a kormány környezetszennyező beruházásokban akar részt venni, állítják a kritikusok. Bár a cseppfolyós földgáz kitermelése kevésbé káros, mint például a nyersolaj bányászata, továbbra is egy alapvetően környezetszennyező energiahordozóról van szó, az új orosz projekt ráadásul az érintetlen sarkvidékekből csinálna ipari területet.
Az LNG II névre hallgató beruházás 2023-ban indulna, és évi húszmillió tonna folyékony földgázt állítana elő. A terveket a francia olajóriás Total is támogatja.
A német kormányt bíráló politikusok és aktivisták szerint a projektnek 2120-ig lenne licence, ami homlokegyenest szembemegy a Párizsi Klímaegyezményben foglalt karbonsemlegességi célokkal.
Idén is összegyűjtöttük azokat a könyveket, amelyekkel szívesen eltöltenénk a nyarat.
Mindenre gondoltak azok a csalók, akik a videónkban megszólaló áldozatokat átverték.
Az oroszok novemberben vettek célba egy munkácsi elektromos alállomást.
Távozásuk után a közgyűlés határozatképtelenné vált.
Egyre többen teszik fel ezt a kérdést.
Kapu Tibor első magyar űrhajósként léphetett a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére.
Várnai László elnézést kért a felpofozott diáktól és a képviselőtársaitól is.