Első alkalommal nézték meg, mennyivel ér többet egy ház, ha energiatakarékos
Másfélszeres a szorzó a leginkább energiapocsékoló és a leginkább energiatakarékos hazai otthonok ára között, de még egy átlagos energiaigényű családi ház értékét is közel ötödével megemeli, ha alaposan korszerűsítik. Korábban még nem készült ilyen kutatás Magyarországon.
Több mint 50 százalékkal ér többet egy nulla energiaigényű (BB) besorolású családi ház, mint egy egyébként hasonló adottságú, de legrosszabb energiahatékonyságú épület Magyarországon – derül ki a Magyar Energiahatékonysági Intézet vezetésével végzett kutatásból, aminek során a KSH, a NAV és a Lechner Tudásközpont adatainak összekapcsolásával vizsgálták, hogy miként befolyásolja az ingatlanok piaci értékét, energiatakarékos voltuk, pontosabban energiatakarékossági besorolásuk.
A kutatás során kiszűrték a piacon értékesített ingatlanok árát befolyásoló egyéb tényezőket – elhelyezkedés, lakástulajdonságok –, az eredményeik pedig igazolták, hogy az energetikailag korszerűbb családi házak árában prémium mutatkozik, azaz a korszerűsítési felújítás árnövekedést eredményezhet.
Több mint 8000 magyarországi családi ház adatait elemezve jutottak arra a konkrét megállapításra, hogy a közel nulla energiaigényű (BB energetikai besorolású) otthonok több mint 50 százalékkal érnek többet, mint a hasonló adottságú, de a legrosszabb energiahatékonyságú osztályba (JJ) tartozó épületek.
Ezt a növekményt például egy kádárkocka mélyfelújításával is el lehet érni, amennyiben sikerül a legjobb, közel nullás energetikai kategóriába juttatni, amihez viszont a hőszigetelésen, nyílászárócserén és gépészeti korszerűsítésen kívül megújuló energiás fejlesztésre, napelemek telepítésére is szükség lehet.
De még ha átlagos (FF besorolású) családi házunkat korszerűsítjük, akkor is körülbelül 15–20 százalékos értéknövekedéssel számolhatunk.
Megállapították azt is, hogy ha csak egy-két kategóriát sikerül a legrosszabbhoz képest felfele lépni, akkor is kimutatható az ártöbblet, ugyanakkor a szomszédos energiatakarékossági kategóriák között nincs jelentős árkülönbség. Ebből az is fakad, hogy a kisebb, részleges beavatkozásokhoz képest a nagyobb korszerűsítések, például mélyfelújítások, relatíve jobban emelhetik az ingatlanok értékét.
A MEHI által vezetett, a KSH, valamint az Eltinga Ingatlanpiaci Kutatóközpont szakértői segítségével végzett kutatásból kiderült, hogy
minél magasabb a helyi lakáspiaci árszínvonal, annál vonzóbbak lehetnek az energiahatékonysági beruházások a várható értéknövekedés szempontjából is.
Ahol viszont alacsonyak a piaci árak, a felújítás költségei könnyen meghaladhatják a várható értéknövekedés összegét. Ezzel kapcsolatban arra figyelmeztettek a kutatás készítői, hogy ezeken a területeken elmaradhatnak az energiahatékonysági beruházások, hacsak nem jutnak kiegészítő ösztönzőkhöz és/vagy támogatásokhoz itt élők.
A kutatók jelezték, hogy a KSH, a NAV és a Lechner Tudásközpont megfelelő adatainak – az ingatlanok eladási ára, helyszíni szemléje, elhelyezkedése, lakosainak száma, energetikai besorolásuk – összekapcsolásával létrejött új adatbázis lehetőséget ad arra, hogy az árak és az egyes felújítások költségeit a jövőben részletesebben is elemezni lehessen.
Budapesten más a trend
Az adatokat területi alapon vizsgálva arra jutottak, hogy az alapvető trendek mind a községek, megyeszékhelyek és városok esetén is megegyeznek, vagyis magasabb áron értékesíthetők a jó energiahatékonyságú épületek, de ahogy az átlagostól az alacsonyabb energetikai tulajdonságokkal rendelkező épületek felé haladunk, már nem mutatható ki további árcsökkenés.
Kivétel Budapest, ahol nincs egyértelmű kapcsolat: itt az ingatlan fekvése nagyobb szerepet játszik az árban, így a régebben beépült, magas presztízsű területek ingatlanai akkor is drágábbak, ha energetikai minőségük nem megfelelő.
Koritár Zsuzsanna, a MEHI igazgatója szerint az energetikai állapot és az ingatlanár közötti összefüggés feltárására a legfőbb motivációt egy korábbi fókuszcsoportos kutatásuk adta, amiből többek között kiderült, hogy sok ingatlantulajdonos nem tudja, milyen előnyei vannak egy energetikai korszerűsítésnek, és azt gondolják, hogy nem fog megtérülni.
Ez alapján a felmérés alapján merült fel az igény egy olyan rendszerre, ami orvosolja az energiahatékonysági beruházásokat akadályozó tényezőket, mint a már említett információhiány és motivációhiány – hogy nem tudják, mi lesz az előnye a bevatkozásnak, és hogy tartanak tőle, nem fog megtérülni –, a kapacitáshiány – hogy valakinek nincs elég ideje és energiája belevágni –, a készséghiány – hogy nem tudják, hogyan kell lemenedzselni a folyamatot –, és szakemberekkel szembeni bizalomhiány.
Erre hoztak létre, egyelőre az uniós finanszírozású RenoHUB projekt keretében a RenoPont otthonfelújítási központok egyablakos rendszerét, ahol a folyamat elindításában segítik a felújítást fontolgatókat, akik tanácsadók segítségével információkhoz, segédanyagokhoz – például dokumentumok, szerződésminták, termékválasztási segédletek – juthatnak a korszerűsítéssel kapcsolatban, de segítik őket a pénzügyi lehetőségekkel kapcsolatban, vagy szakembereket is tudnak ajánlani. Eddig három ilyen iroda nyílt meg, egy Nagykanizsán, kettő pedig a fővárosban, utóbbiak önkormányzati együttműködésben.
Energetikai felújításban gondolkozik? Egyablakos szolgáltatással kaphat hozzá segítséget
RenoPont néven hoztak létre egyablakos rendszerű, nonprofit szolgáltatást szakmai és civil szervezetek. Azoknak segítenének vele, akik otthonuk energetikai korszerűsítését fontolgatják.
Hasonló pontok nyitásáról több más önkormányzattal is zajlanak már egyeztetések - mondta a hvg.hu kérdésére Koritár Zsuzsanna a kutatást bemutató csütörtöki online tájékoztatón. Az igazgató szerint azonban nem csak az önkormányzatok felé, hanem más irányban is keresnek partnereket, de az újabb pontok már nem uniós vagy központi pénzből, hanem más finanszírozásban nyílhatnak meg. A finanszírozási lehetőségeket és a működés további formáját a három már meglévő iroda működtetése során szerzett tapasztalatokat felhasználva alakítják ki.
Ugyancsak a korszerűsítésben gondolkodókat segíti majd az a jelenleg készülő online kalkulátor, amivel meg lehet majd becsülni, hogy egy adott ingatlan felújítása milyen energetikai besorolást eredményezhet. Arra a kérdésre, hogy esetleg árkalkulációt is lehet-e majd végezni, a MEHI munkatársai jelezték, ennek megoldása a folyamatos építőipari árváltozások, drágulás miatt nehézségekbe ütközik.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Sokan csalódtak az ingyen napelemes pályázatnál, amikor kiderült, hogy a hőszivattyús fűtés „csak egy klíma”
Számos ügyféllel nehéz volt megértetni, hogy a hőszivattyú ebben az esetben nem geotermikus fűtést jelent. A kivitelezők közül is volt, akit felkészületlenül ért a 202 milliárd forintos összértékű pályázathoz szükséges adminisztráció. Hétfőn indult az ingyen napelemes pályázatok első fordulója, egy pályázatíró segítségével szedtük össze az első tapasztalatokat.
A kormány össze-vissza mozgása szétzilálta a napelempiacot
Kitolták a 100 százalékos állami támogatású napelempályázatok határidejét, így tovább lehet jelentkezni. De sokan elvéreznek a rendszer mérete vagy a nyílászárók miatt.
