A magyar polgárok közül is egyre többen tartják fontosnak a fenntarthatóságra való áttérést, ám a legtöbben egyelőre csak olyan lépéseket tesznek, amelyek nem járnak komoly anyagi következményekkel, illetve nem túl megterhelőek. A felmérésekből az is kiderül, hogy sokan az államtól várják a „zöld intézkedések” megtételét.
Nem égeti feleslegesen a villanyt, nem folyatja feleslegesen a vizet, és szelektíven gyűjti a szemetet – ezek azok a fenntarthatóságot szolgáló lépések, amelyeket a magyaroknak több mint ötven – 73, 70, illetve 67 – százaléka megtesz a hétköznapokban. Bár a Scale Research nevű kutatóintézet által tavaly közzétett reprezentatív felmérést szerint megkérdezett honfitársaink négyötöde fontosnak nevezte a fenntarthatóságot és a környezetvédelmet, a válaszolók alig harmada mondta azt, hogy kerüli a műanyag csomagolást, igyekszik a közelben megtermelt élelmiszert vásárolni, s ha lehet, tömegközlekedéssel utazik. Még alacsonyabb, 25 százalék körüli azok aránya, akik komposztálnak, illetve már végrehajtottak, vagy belátható időn belül terveznek energetikai beruházását. A fenntarthatóságért valóban sokat tevő polgárok aránya azért is aggasztó, mert valamennyi szakértő egyetért abban, hogy „mikrocselekvésekkel”, azaz a hétköznapi szokások átalakításával lehet a legtöbbet tenni a klímaválság kezelése érdekében.
Távol a Nyugattól
Míg több nyugat- és észak-európai országban a klímaválságot tartják a társadalomra leselkedő legnagyobb veszélynek, Magyarországon alacsony azok aránya, akik ugyanígy gondolják. A Policy Solutions és a Friedrich-Ebert Alapítvány közvélemény-kutatásából kiderül, hogy a magyaroknak csak három százaléka nevezte meg a legnagyobb kockázatnak az éghajlat globális megváltozását és összesen a megkérdezettek 11 százaléka helyezte az 1-3. helyre ez a veszélyt a számára legfontosabb öt kockázatot felsoroló listán. (A legnagyobb arányban a magas megélhetési költségek és az alacsony fizetés szerepelt válaszként.)
Ugyancsak alacsony azok aránya, akik a fenntarthatósági, illetve környezetvédelmi célokat szolgáló befektetésekkel, illetve egyéb pénzügyi termékekkel rendelkeznek. A statisztikák szerint országos szinten a lakosság két százalékának van ilyen befektetése, a legmagasabb – hat százalékot – a diplomások körében mérték. Ezen befektetési eszközök ismertsége sem általános, a megkérdezettek 62 százaléka még csak nem is hallott a „zöld kötvényekről”, illetve azok társairól. Figyelemre méltó, hogy a „zöld” befektetéseken gondolkodók negyede csak akkor határozná el magát a befektetésre, ha annak hozama nem alacsonyabb az átlagosnál. Azért látszik a fény az alagút végén: a K&H banknál például tavaly négyszeresére nőtt a társadalmilag felelős befektetések (SRI) értéke, és ezek összege elérte a hatvanmilliárd forintot. A pénzintézetnél a kezelt vagyon 8 százaléka van SRI-alapokban, és az SRI értékesítési aránya 2021-ben megközelítette a 20 százalékot.
Hazai klímaválság
Ez annak ellenére van így, hogy a kutatók szerint Magyarország a klímaváltozást alaposan megszenvedő államok közé tartozik: ugrásszerűen megemelkedhet a hőhullámok száma, hosszabbá válhatnak a hőségriadóban töltött időszakok, és hosszabb távon jelentős szárazság is várható a Kárpát-medencében.
Míg a hétköznapokban a magyarok többsége viszonylag keveset tesz a fenntarthatóságért, az államtól honfitársaink elvárják a környezettudatos viselkedést. „A magyar társadalom elsöprő többsége, 73 százaléka egyetért abban, hogy a 2022-ben felálló kormánynak kiemelten kell foglalkoznia a klíma- és ökológiai válsággal, és támogatja az ehhez szükséges fontos környezetvédelmi intézkedések bevezetését” – áll a Greenpeace magyarországi szervezete által közzétett felmérésben. A felmérésben felsorolt környezetvédelmi intézkedések közül a nagy tavak védelmének állami garanciája volt a legnépszerűbb, itt 91 százalékos volt az igenek aránya. A kutatás alapján a vizeink megtartása ugyancsak szinte az egész lakosság számára fontos: tíz magyarból kilenc támogatja egy olyan országos vízgazdálkodási terv létrejöttét, amely védelmet tud nyújtani az aszályos időszakok ellen.
A legjobb energia a fel nem használt energia – ezzel a magyar lakosság is tisztában van. A felmérésből az derül ki: a válaszolók 87 százaléka azt szeretné, hogy a kormány pénzügyileg ösztönözze a lakóingatlanok energetikai felújítását, melynek révén jelentősen csökkenne a lakások energiafelhasználása. Nagy az igény a szélerőművek újbóli engedélyezésére is csak úgy, mint a régi, szennyező járművek kivonására, amit a magyarok több mint négyötöde támogat.
A környezettudatos jövőtervezésről szóló cikkek támogatója az Alteo.
A nyári bőrápolás nem merül ki annyiban, hogy leveszünk egy fényvédőt a polcról. Mit kell tenni, ha minden önmérséklet ellenére leégünk? Mihez kezdjen, akinek problémás a bőre, és milyen termékeket érdemes magunkkal vinni a nyaralásra? Mit együnk, hogy szebbek legyünk? Szakértőkkel beszélgettünk hiedelmekről, jó és rossz praktikákról.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Az ő nevén lévő 188 milliárd forintnál sokkal több pénze lehet
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A hírt Havas Henrik jelentette be, mint írta, az utóbbi évtizedeket visszavonultan töltő Forró már hónapokkal ezelőtt elhunyt.
A Szegény Emberek Magyarországért Párt ügyében hat embert ítéltek el.
