A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
Budapest főtájépítésze szerint, ha a helyzetet nem követi alkalmazkodás, „akkor katasztrófa lehet a vége”.
Bardóczi Sándor budapesti főtájépítész egy hosszabb bejegyzésben foglalkozott a solymári vízhiánnyal, és a probléma nyomán jött tapasztalható jelenségről. A posztban egyfelől szó esik arról, hogy Budapest vízellátását a XX. század második felében arra tervezték, hogy 2,5 millió embernek nyújtson elegendő ivóvizet a XXI. század első feléig.
Ehhez képest Budapest elveszített a 2 millió lakosából az elmúlt 30 évben 300 ezer embert, akik “kiköltöztek zöldbe”, s megtelítették az agglomerációs települések zömét, amelyek infrastrukturálisan nem voltak felkészülve ekkora tömeg fogadására. Most ez a folyamat üt vissza a lokális vízhiányban.
Bardóczi rövidlátó fejlesztéspolitikáról is ír, de úgy véli, hogy a klímaválság mást is hoz majd. „Kevesen tudják, de Budapest többnyire a Dunából iszik. A természet szűri meg a Duna vizét a kavicsteraszain át, s a Szentendrei-szigeten, Margitszigeten, Csepel-szigeten létesített csápos kutak termelik, majd kiépült nyomóvezetékek szállítják a fogyasztóhoz. Annyira tiszta ez a víz, hogy csak vastalanítani, mangántalanítani kell felhasználás előtt, s a csőhálózat elöregedése indokolja csak azt az esetenkénti klórozást, ami extra biztonságként van beépítve az ivóvízellátásba. A Duna vize tehát nagy kincs, ha viszont a folyó kiszárad, ez a kincs elvész” – fogalmaz a főtájépítész.
"Kedd óta nem fürödtem, és négy gyerekkel vagyok otthon víz nélkül" - videó
Pest megye több településén is tartós vízhiány alakult ki a hét elején, és a helyzet azóta sem oldódott meg. A politikusok és a hatóságok is arra kérnek mindenkit a környéken, hogy ha van is náluk víz, bánjanak nagyon takarékosan vele, csak így juthat ugyanis minél több embernek.
Szerinte néhány amerikai települést már elért a tartós vízhiány – ilyen például Las Vegas és Palm Springs is. „Az amerikai álom része a korlátlan fogyasztás, az életstílus egyik mindennapi szimbóluma pedig a kertvárosi, automata öntözéssel ellátott gyepes előkert és a széles garázsfelhajtó. Ez a világ változóban van. Las Vegasban kompenzációt fizetnek azoknak a kerttulajdonosnak, akik a rendkívül vízigényes gyepet hajlandók felcserélni sivatagi kertre, ún. desert landscape-re, úszómedence helyett pedig víztározót létesítenek. A jelenleg több államot ellátó Colorado folyó vize vészesen apad, a mértéktelen vízpazarlás miatt haldoklik a folyó.
Ott már napi valóság a vízhiány. Nálunk még érdekes szenzáció, de a trendek azt mutatják: elér ez majd minket is, s arcon is csap a valóság. Ma Solymár, holnap már az egész agglomeráció napi tapasztalata lehet ez a változás, amit ha nem követ alkalmazkodás, akkor katasztrófa lehet a vége”
– írta Bardóczi Sándor.
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
A tömeg emberekből áll – őket mutatjuk meg külön-külön és együtt a HVG fotósainak szemével.
A Tisza Párt és a fővárosi csőd sem maradt ki.
Hatalmas. Ez minden idők legnagyobb Pride felvonulása. Ha nem hiszi, nézze meg a videókat.
Beszédek a 30. Budapest Pride-on.
A hatalom melegellenes politikája minden eddiginél több ellenzékit vitt ki az utcára – fogalmazott a Die Zeit tudósítójának egy Budapest Pride-résztvevő.
A Tisza elnöke szerint látszatpolitizálás folyik trükkök százaival és hazugságokkal.
Szerinte a kérdés csak az, ki akarja-e tenni annak a gyerekeit, amit az elmúlt tíz évben ő is átélt.
Közéjük Charles Leclerc fért be.