Egyre több vizsgálat támasztja alá, azt hogy a klímaváltozás miatt egyre gyakoribb és intenzívebb hőhullámok, szélsőséges időjárási események, a nagy hőmérséklet ingadozás és a légszennyezettség együttesen súlyosbítják nemcsak a migrén, de a demencia és más betegségek, tünetek kockázatait is – derül ki a Másfélfok tanulmányából, amely a klímaváltozás és a légszennyezés hatásait vizsgálta a migrénre, demenciára, sztrókra és más megbetegedésekre nézve.

Bár a magyar lakosság 4,4 százaléka már 2019-ben is szenvedett erős fejfájástól, migréntől, a környezeti-éghajlati válság fizikailag és mentálisan is egyre nagyobb kockázatot jelent az emberek számára, különös tekintettel az idősekre, a gyermekekre és a krónikus megbetegedésekkel, például szív- és érrendszeri panaszokkal élőkre. Egy, a Neurology folyóiratban megjelent átfogó értékelő kutatás alapján a szélsőséges hőmérséklet és a változékonyság egyaránt összefügg a sztrók előfordulásával és súlyosságával, a migrénes fejfájással, a demenciában szenvedő betegek kórházi kezelésével és a szklerózis multiplex fellángolásával is.

A különböző stresszfaktorok szezonálisan és regionálisan is változhatnak, így míg például az egyik évszakban a hőség, a relatív páratartalom, addig egy másikban a légszennyező anyagok versenyeznek fejfájásunk fő kiváltó okáért.

Mint írják, a felmelegedés okozta kockázatok mellett a légszennyező anyagok, különösen a PM2.5-részecskéknek és a nitrátoknak való kitettség a fejfájásos esetek mellett kapcsolatba hozható például a sztrók előfordulásának és súlyosságának fokozódásával, Parkinson-kórral és a szklerózis multiplex tüneteinek erősödésével.

Az egyre gyakrabban előforduló extrém hőség hatására pedig egyre gyakoribb a hőguta is, amelynek tünetei közé tartozik az erős izzadás, forró és száraz bőr, hányinger és hányás mellet az erős fejfájás is.

Az irodában és a lakásban sincs menedék, ugyanis a külső környezeti hatások mellett a belterek és a munkahelyek környezeti vonatkozásai szintén szerepet játszanak a migrének előfordulásában. A tanulmány szerzője szerint a beltéri levegőminőség és hűtő- és fűtőrendszerek korszerűsítése javíthatja a migrénnel küzdő munkavállalók munkahelyi teljesítményét.