„A jelenlegi, vagy úgy is mondhatjuk, hogy „régi” éves szaldó elszámolás semmilyen tekintetben nem változik, azaz továbbra sem kell a betáplált energia után rendszerhasználati díjat fizetnie ezen fogyasztóknak, csak ahogy megszokták, az éves szaldósítást alapján. Ha többet fogyasztottak, mint amennyit termeltek, akkor ezen fogyasztás után kell az áram és a rendszerhasználat díját megfizetniük” – mondta Szolnoki Ádám, a Magyar Napelem Iparági Egyesület (Manap) elnöke az Energiaügyi Minisztériumban tartott hétfői egyeztetéseket követően, amelyről aznap csak a minisztérium álláspontja jelent meg. Az egyeztetésen Steiner Attila államtitkár, Alföldy-Boruss Márk helyettes államtitkár, valamint a két napelemes érdekképviselet vezetői, Szilágyi László az MNNSZ alelnöke és Szolnoki Ádám a MANAP elnöke vettek részt.

„Mindemellett tisztázódott az is, hogy nem csak a háztartások és családok akikre érvényes az éves szaldó megmaradása, hanem minden HMKE (háztartási méretű kiserőmű) tulajdonosra vonatkozik, azaz cégekre, intézményekre is, ami fontos pontosítás, mert az eddig kiépült körülbelül 2 GW HMKE-nek a 30 százaléka ezen fogyasztók üzemeltetésében van” – tájékoztatott Szolnoki Ádám.

Új fejlemény, hogy

a 100 százalékos napelemes pályázatban részt vevő pályázók részére a minisztérium az Európai Bizottsággal egyeztetéseket kezdett, hogy az éves szaldóelszámolás rájuk is érvényes maradhasson amennyiben az igénybejelentésük 2023 szeptember 7-ig megtörtént.

„Bár jelenleg ezen pályázók a pályázati feltételrendszer szerint az új bruttó elszámolás szerinti rendszert, ha látatlanban is, de vállalták, amennyiben ezen módosítás sikeres lenne az további 30 ezer HMKE-nek jelentene jelentősen kedvezőbb feltételeket és segítené a rászorulók a beruházását” – tette hozzá a Manap elnöke.

Egyeztetés folyt a bruttó elszámolás kialakítás alatt lévő keretrendszeréről is Szolnoki Ádám szerint „a minisztériummal egyetértettünk abban, hogy valamilyen piaci mechanizmus szerepet kell, hogy kapjon az új rendszerben. Emellett a MANAP és az MNNSZ közösen javaslatokat tett annak érdekében, hogy továbbra is vonzó beruházás legyen napelemet telepíttetni és hogy a HMKE iparág ismét a magyar gazdaság stabil szektora lehessen. A javaslatok többek között az alábbi területeket érintették:

• A HMKE tulajdonosok által fizetett és a betáplált energiáért kapott ár között a különbség legyen méltányos, lehetőleg a piaci a körülményeket is vegye figyelembe.
• A megtermelt áramot a felhasználók szabadon értékesíthessék.
• Az energiaközösségek létrehozását és működését szabályozó keretek mihamarabb kerüljenek kialakításra.
• Vizsgáljuk meg, hogy a napelemes rendszerek ÁFA-tartalma milyen feltételekkel csökkenthető.
• Amennyiben napelemes támogatás lesz, az egy olajozottan működő, a magyar KKV-k finanszírozási képességét figyelembe vevő és külső forrásoktól nem függő támogatás legyen.
• Amennyiben lesz napelemes támogatás, legyen kiegészítve energiatakarékos beruházásokkal, szigeteléssel, hőszivattyúval és az energetikai tervezéssel is.
• A visszatáplálás feloldása automatikus legyen az érintett felhasználók számára, külön adminisztratív akadályok, feladatok nélkül kezdhessenek betáplálni a hálózatba ezen felhasználók.”

Lantos Csaba energiaminiszter augusztusban egy rövid videóüzenetben jelentette be, hogy ősztől az ország egyes részein feloldják a lakossági napelemes rendszerek, pontosabban a háztartási méretű kiserőművek hálózati csatlakozásának szűk egy éve élő tilalmát. Ugyanakkor azt is bejelentette, hogy januártól az eddigi éves szaldó elszámolás megszűnik, havi elszámolásba kerülnek át a már napelemes rendszerrel rendelkező ügyfelek. Utóbbi bejelentése közfelháborodást okozott.

Az elszámolás megváltoztatása különösen az árammal fűtő háztartások esetében rontotta volna jelentősen a napelemes rendszer megtérülését. A havi elszámolásra való átállás pedig adminisztratív szinten borzasztó nagy kihívás lett volna.