Csingtaótól a XVI. kerületig: a Cui család vasárnapi ebédjén jártunk
Új sorozatunkban Magyarországon élő családok, közösségek vasárnapi ebédjéhez ülünk le.
Utánajártunk annak, mire számíthatunk az idei télen, Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza beszélt a várakozásokról.
Sok balesetet okozott a november végi havazás és az ónos eső, majd a hétvégén megdőlt a melegrekord, a hét elején pedig újra fagypont alatti a nappali hőmérséklet az ország több pontján. A szélsőségek azonban nem most kezdődtek: idén sorra dőltek meg a hőmérsékleti rekordok, hazánkban az ősz is a legmelegebb volt, a 2023 júniusától októberéig tartó időszak globális átlaghőmérséklete 0,57 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020-as átlagot.
És természetesen azt sem állíthatjuk, hogy mindez magyar jelenség: augusztusban és szeptemberben a globális átlaghőmérséklet 0,62 Celsius-fokkal, illetve 0,69 Celsius-fokkal haladta meg a történelmi átlagot, ezzel pedig a 2016-ban felállított rekordokat is felülmúlta.
A kutatók szerint 95% az esélye annak, hogy az idei télen is megdől a globális felszíni átlaghőmérséklet rekordja – írja a Phys.org. Télen Kínában a felszíni hőmérséklet az 1991 óta mért legmagasabbra emelkedhet. Ezekre a várakozásokra reagálva a Kínai Tudományos Akadémia Légkörfizikai Intézetének rövid távú éghajlat-előrejelző csoportja megvizsgálta az idei télre vonatkozó globális éghajlati anomáliákat. A tanulmány szerint az El Niño és a globális felmelegedés együttes hatásai miatt globálisan enyhe lesz az idei tél.
Az El Niño jelenség 2023 tavasszal tért vissza, és jövő tavasz végéig tarthat – mondta el a hvg.hu érdeklődésére Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza. A jelenség miatt a Csendes-óceán középső, óriási területe melegebb az átlagosnál, ami a Csendes-óceán körüli területek időjárását befolyásolja, így például Észak-Amerika nagy részén melegebb télre számíthatnak.

Bár az El Nino miatt a tenger nagyobb területen meleg, így több víz párolog, Közép-Európában ennek nincs kimutatható hatása – tette hozzá.
Európa időjárását az Atlanti-óceán ciklonaktivitása, a szibériai anticiklon és a mediterrán ciklonhatás határozza meg, utóbbiból származik a legtöbb téli csapadék és a hó.
Arra a kérdésünkre, hogy hidegebb vagy melegebb lesz-e a tél, Szabó Péter kiemelte: bár havi előrejelzések készülnek, a térségünkben nagyjából 10 napig lehetséges megbízható előrejelzést adni.
Azt mindenesetre elmondta, hogy a modellszimulációk évszakos előrejelzései alapján a légnyomás kissé alacsonyabbnak látszik a térségünkben, kissé több ciklon várható Közép-Európában, és nagyobb valószínűséggel lesz átlag feletti csapadék is a térségben.
Ami a hőmérsékletet illeti, a térségünkben átlag körüli hőmérsékletre számíthatunk, több hideg periódussal, vagyis a tavalyi enyhe télnél várhatóan hidegebb lesz az idő minden bizonnyal. Ami ennél is biztosabb:
a következő két hétben az átlagnál hidegebb lesz.
Magyarországon a globálisnál nagyobb mértékű a felmelegedés
A szakértő arra is figyelmeztetett, hogy a globális felmelegedés, az ember hatása az 1970-es évek óta jelentős, és minden évszakot befolyásol hazánkban. Ráadásul hazánkban és Észak-Európában is a globálisnál nagyobb mértékű a melegedés (nálunk 1971 óta közel +2 °C az éves átlag).

A fagyos napok száma az elmúlt 50 évben 100 napról nagyjából 75 napra csökkent, különösen az Északi-középhegységben. A téli melegrekord egyre gyakrabban dől meg, miközben a hidegrekordok ritkák (utoljára 2017. január volt tartósan extrém hideg térségünkben). A havazások is csökkentek: főleg az ország északi felében, különösen az elmúlt tíz évben.
Síelni most még lehet Magyarországon, de pár év múlva már nem biztos
Egy korábbi, a Másfélfok.hu-n megjelent tanulmány szerint Magyarország magasabban fekvő területein az elmúlt 60 évben 73%-os valószínűséggel emberi tevékenység miatt csökkent harmadára a síelésre alkalmas téli hóvastagság.
A hóvastagságot a téli csapadékösszeg és a hőmérséklet emelkedése határozza meg: növekedhet ugyan a téli csapadékmennyiség, de a felmelegedés a hegyekben erőteljesebb, így a csapadék nem hó formájában érkezik. Így fordulhat elő az, hogy míg
az 1960-70-es években november közepétől január közepére átlagosan 12-14 cm-es hóvastagság alakult ki a hegyekben, mára ez inkább februárban, csupán maximum 4 cm-nél éri el a sokévi átlagot.
A legerősebb negatív változás az Északi-középhegységben következett be – hangsúlyozta Szabó Péter, hozzátéve, hogy ha teljesül a jelentős kibocsátáscsökkentést előíró Párizsi megállapodás, akkor a síelésre alkalmas hóvastagságú napok jelenlegi vagy akár 2000 előtti átlagos gyakorisága megmaradhat hazánkban. Cselekvés nélküli, pesszimista forgatókönyv esetén azonban a nullához közelítő átlagos éves értékekre kell felkészülnünk 2060 után, vagyis alig, vagy egyáltalán nem lehet síelésre alkalmas hótakaró az országban a jövőben.
Új sorozatunkban Magyarországon élő családok, közösségek vasárnapi ebédjéhez ülünk le.
Szombaton a volt MTV-s hírigazgató döntő szettet vívott Szabó Stein Imrével szemben, de 6-1 arányban az ő pályázatát találták jobbnak.